gatto blogja (Official)

Vers
gatto•  2019. január 25. 14:52

A mindenkori Csilla

Lángjaink Gyöngye


Bennem ég,
Nálad a múlt.


Várom, hogy kivírulj

Tűz és Vágy


"Töltény" állomány

Csilla titokban kísért a vágy.


________________________


Lángoló percek,

Nagy terjedelemben,

Visszavonhatlan érzelmekkel,

Leírhatatlan fodros gyöngyhajja.l


A múltamból, a jelenemben élsz (örökké).


______________________________________

Titokzatos vágy


Amikor nem tudod miért kell Ő

Ugyanakkor titokzatos egy Nő,

Eltelt lassan 9 év szépsége, azonban nem a múlté,

Elfojtott érzések, de a titokzatos vágy nem a múlté.


Ha nem is szentül, de őszintén hiszek,

Hiszek az igaz szerelemben,

egy múltbeli beteljesedésben,

Létezik-e vajon az örökké?

gatto•  2018. július 19. 22:13

Cintia (C)

Velem s nem nelküled,
Ellenvetés melleted.
Lesz-e folyatás?
Emberesen csak láss;
Mert ez nem csak tinta koptatás.


Lehetőség mindenre adott,
Elmeselém, hogy belül "ott".
S elmondtam majd ismét nyár felé,
Zordan mondom nem vagyok Pelé.
E sorok miatt tollam üres,
Láttam benned valamit, ami ügyes.

Minden kis ember otthagyott.
Aztán képük te vagy "ott".

Este, de ez nem esti mese,
Szólítalak neveden Cintia;
Tudod szavam nehezek akár a józan mise,
Elmémbe benne vagy Cintia.

Cár azért nem vagyok,
Innen a belső érzések ki nem jutnak,
Na de, magamat adom ilyen vagyok!
Talán ha látsz újra,
Itt van bennünk minden,
Aztán meglátjuk mi lesz éppen.



Jogi tudnivalók:
Copyright (C) 2018 Mindenjog fenntatva (with no loyality) szabadon továbbküldhető és közölhető. Azonban elhagyás esetén vagy 2 sor és jelentés változtatás esetén: Kötelező Feltűntetni a következő szerzőt is. Én közlöm az első szerzőt: Homok Attila (gatto poet.tag) A további szerző(K):(N/A)
A "jogi tudnivalók"-rész tartalma nem elhagyható, csak akkor, ha a forrás erre a bejegyzésre mutat és változatlanul van közölve. https://blog.poet.hu/gatto/cintia-c

gatto•  2018. április 21. 09:23

Az édesem páratlanul páros

Az édesem páratlanul páros,
Mellette az élet ipari nagyváros,
Felhők felett távol ragyognak a csillagok,
Te vagy az én szerelemes csillagom.

Suhan az élet égető szerelmes szellővel,
Az élet páratlanul páros e szerzővel.
Laza menetelés, amiben nincs fék,
Közöttünk még közös az ég,
Ismerlek, imádlak már rég.

gatto•  2018. március 24. 20:58

Rebeka az ismeretlenből kezdet

Rebeka az ismeretlenből kezdet,
Ő mindig s mindig jó, remek a kedved
Napról napra mindig nagyobb a terved
Lelked harmóniás akár a tested.

E sokszorosított szavak mámor a jelenlét,
Áradás akár összehozza a végtelenjét.
Egyetlen Csepp a tengerben egy csepp a véréből,
Igaz mi igaz ő messze távol van de mégis
Mégis velem van és érzem a jelenlétét az:
Éterben és még megannyi jót, bájt adsz, állítasz-

Beszédem viccesen hosszúra sikeredet, beszédem az összetartozásba
Nem megyünk bele és nem kezdjük a hosszabbnál hosszabb veszélyes vitatkozásba-
Csillapítanád a fájdalmam azzal ha elmondanád mégis mennyire fontos,
az én alig hárompontos hajam, a fejem elmondanád miért vagyok fontos.
És az alja sereg helyett kérem fontold meg, mit vársz, kit vársz bennem te kis kontyos.

E versben elmesélem miért fontosak a kezdőbetűk minden versszakban,
Nem mindenki élhet, örülhet és őrülten szerethet ebben az évszakban.

Kár lenne azt mondani most és ma beszéltünk utoljára kár lenne végére érni:
végére érni ennek a végtelen szakasznak, de nem bánom, hogy megismertelek
Csak azt kívánom jövőben, ténylegesen felismerjelek eddig felismertelek
Eddig minden stimmelt mint a két kovácsolt vasban. Eddig elmondtam mit érzek, miért-

Az első és utolsó szó jogán felszólítalak arra, hogy dicsőítsék a szép nevedet,
Aranyba foglalják a nevedet és minden félő mozdulatodat akárcsak a szemedet.
Új szakasz kezdődött az életünkben és elismerem általad jobbá lettem és nem rosszabb.
Előre haladt ez a több, mint egy év ismeretség és megértés mindkettőnk haja csak hosszabb.

gatto•  2018. január 7. 22:00

több éves nyelvjátékom

       Kincsem, Kincsem, Nikincsem
 
                                              Te többet érsz egy zsák aranynál,
                                           Te többet érsz kimondatlan szavaknál,
                                           De remélem, majd láthatlak újra s újra,
                                               Nem csak egy röpke pillanatra.
 
                                                E szerkó, amit viselek, érted
                                            sötétlik, hogy kifényesítsd a szíveddel!
                                           Nehezen-könnyeden fáj a szívem érted,
                                           Szétzúzza a zúzmara, széttöri a hiány.
 
                                       Esküszöm neked, nincs még egy olyan, mint te.
                                            Érted fogok élni, míg élek, érted fogok
                                          Írni, kelni, ébredezni, te töltöd ki a napom.
                                       Te leszel, aki más nem lehet, a szívem jobbkeze.
 
                                       Te többet érsz jelenleg az életemben mindennél.
                                      Erre a válaszod csak annyi lehet, te is érsz ennyit,
                                      De ha nem, csak egy kis könny látszodjon arcodon,
                                         Ne félj, megvédelek minden bajtól, rossztól. -
 
                                              Hiszen te vagy az én Nikincsem.