Fekete

gargyazsolt•  2013. január 26. 15:56

Még a halál, a halál
is verset terem
most ment el épp
de már vonaglik kezem.
Mint a szülő nő a ravatalon.
Eljött az idő, vagy lejárt az idő
Nem tudom, mert nem tudhatom.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

BakosErika2013. január 26. 18:22

Megrendítő vers!
Nagyon tetszett!

Kicsikinga2013. január 26. 17:56

Nagyon tetszett!
Többször olvastam és csendben vagyok. Szép versekhez kevés az én szavam...

kovacsagi2013. január 26. 17:37

ez a ''szülő nő a ravatalon'' belém mart... tudom, hogy itt ez most a te vallomásod, mégis... felismerésszerűen hiteles, pontosan így éreztem magam, kiterítve... ''kiterítenek úgyis''

gyermek2013. január 26. 17:19

''Mint a szűlő nő a ravatalon''...
megáll agyam :D
Figyelni foglak, mert kellenek a soraid!
Gratulálva! :)

Molnar-Jolan2013. január 26. 16:44

Na kiveséztük vonagló kezed, mint a szülő nőt.
Írj, sokat! Még! :)

gargyazsolt2013. január 26. 16:39

:-)))))

Törölt tag2013. január 26. 16:37

Törölt hozzászólás.

gargyazsolt2013. január 26. 16:36

Köszönöm szépen hogy jöttetek!a névelőn gondolkodom
:-) Őszintén szólva, én azt hittem, hogy el fog valaki küldeni a pszichológushoz...

Törölt tag2013. január 26. 16:34

Törölt hozzászólás.

Molnar-Jolan2013. január 26. 16:32

Jó, nagyon tetszik.

(Bocs, hogy belepofázok, talán a ''mint a szülő''-ből el lehetne hagyni a névelőt.

...mint szülő nő a ravatalon - így nekem ritmusosabb)

gargyazsolt2013. január 26. 16:30

Nagyon szépen köszönöm a biztatást!
Látod, mégis érdemes írni:-)))- meg élni.

Törölt tag2013. január 26. 16:27

Törölt hozzászólás.