A nyugdíjhoz

Gaffer•  2020. október 14. 03:55  •  olvasva: 67

Hát eljöttek ez évek is

mikor a hajad ősz már,

s a nagybetűket keresi

sorok között a szempár.

A lábad már alig visz el

téged a sarki boltba,

kezed sem túl sokat cipel,

inkább a kocsit tolja.


Már senkinek nem tartozol,

minden kölcsönt megadtál,

már senkihez sem tartozol,

felesleges maradtál.

Nem hívnak új munkára sem,

pedig számolni még tudsz,

a világ útvesztőiben

igaz, hogy messze nem jutsz.


Nem is vonz téged csillogás,

a türelmed is véges,

igaz te sem vagy jó fogás

már semmiféle cégnek.

És immár papíron se vagy

más mint egy iktatószám,

botoddal szép lassan haladsz

kesernyés sorsod útján.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Gaffer2020. október 19. 21:39

@dufmar: Köszönöm olvasásodat!

dufmar2020. október 19. 20:11

Nagyon elkaptad a lényeget, az idősek gyakran érzik feleslegesnek magukat, főleg ha messze a család tőlük, és már a tapasztalataikra sem kiváncsi senki.

Gaffer2020. október 19. 14:48

@chillly24: Köszönöm és írok majd olyat is. :-)

Gaffer2020. október 19. 14:47

@Mikijozsa: Köszönöm az olvasást Miklós!

Gaffer2020. október 19. 14:47

@DanyiDenesDezso: Örülök soraidnak és köszönöm őket!

chillly242020. október 18. 09:36

Azt hittem, hogy valami kedves ódát fogok olvasni! :) de így is szép, csak lemondó és emberi.. :) ennek is megvan a maga szépsége! :)

Mikijozsa2020. október 18. 08:41

Ez az az időszak amikor már kávés kanállal kell szedni a C vitamint ellenkező esetben rejtett Skorbut léphet fel de sebaj megyében azért minden tovább gratulálok a vers nagyon jó

DanyiDenesDezso2020. október 18. 01:16

@kisspatricia: @Mamamaci40: @S.MikoAgnes: @Gaffer:

E kifejező, szép vers eszembe juttatta, amit a nyugdíjas korral kapcsolatban olvastam valahol:
'Ne dühöngjetek, amiért megöregedtetek, mert nagyon sok embernek még ez se sikerül!'
- Igaz, a heti 1, azaz egy darab fekvőtámaszt is már csak karhajlítás nélkül bírom teljesíteni, de ezt is sikerként könyvelem... És sose éreztem magam ilyen kipihentnek, mint nyugdíj óta. Fölemelő érzés, hogy ritkán csörög a vekker, s ha csörög is, azt én programozom magamnak… nem Hitler főnök, gengszter Sztálin, csókos Brezsnyev, meg Honecker… Igaz, a gyümölcsöket nem bírom már két pofára harapni, előtte hámozni, aprítani, reszelni kell, s mert nem iszom, nem dohányzom, nem csajozok, - meg is kérdik: akkor mi a rák'-nak élek?... egyáltalán, van még, amit akarok?... vagy netán remélek?... De üssetek agyon, érdekes módon jobban érzem magam a bőrömben, mint 20 évesen... Talán épp az előbbiek miatt.

Elismerem azt is, maratoni táv helyett... a pár kilométer is inkább csak tai-chi... Múltkor konditerembe menet meg szájra gyúrt a bőbeszédű Márcsi… S az ember szabályos lábterpeszű spárga – helyett – egy emberbarát kiscicával smárna... Megnyugvás?... Letisztulás?... Unalmas őrület ez a nyugdíjas kor?...

Ki hogy éli meg. De kívánom mindenkinek! És minden elismerésem azoknak, Nektek, akik mindezt betegséggel, beteggel, rokkantként is pozitívan élitek meg! Számomra Ti az élet példamutató, isteni csodái vagytok! S még írtok is, szeretettel! Hadd visszhangozzam szavaitokat: Hajrá!... Hajrá!... - Míg el nem jő a végső jaj rá… Mert akkor... mi lesz?... 74 évesen elhunyt anyám szájszögletén enyhe lenéző?... megbocsájtó?... üdvözült?... picinyke mosolyka ült… Azóta még jobban tisztelem az életet, az élőket… Meg persze Istent… ki ígérte, s képes VISSZA IS hozni a volt ittlévőket:
… mert „megelevenednek a halottak… és fölkelnek, akik a porban lakoznak, s visszaadja a föld az árnyakat!...” /Ézsaiás 26:19,/ kiknek „teste virultabb lesz ifjúságától, visszatérnek zsenge létének napjai” /Jób 33:25/ - szól szívmelengető költőiséggel, megnyugtatóan életszerű, választékos, láttató képekkel, prófétái által az Örökkévaló.

- Ha nem találkoznánk addig, az ottani, ifjonti viszontlátásra!

Edeke2020. október 15. 09:42

@Gaffer: Hát tudod mit mondanak a jó csődörre, vagy megsántul, vagy megvakul, úgyhogy ez, még pozitív is lehet...

Gaffer2020. október 15. 09:40

@Bugatti350: Köszönöm olvasásod!

Gaffer2020. október 15. 09:39

@Edeke: Azt mondod, ráadásul még vak is vagyok? :-)

Bugatti3502020. október 15. 08:10

Tetszik vers! A történet szomorkás, de átlengi a jóság és a szeretet is... Igazad van, már csak számok vagyunk ! :(

Edeke2020. október 15. 08:02

Nem is ilyen. Csupa hepy, meg csillogás.

Gaffer2020. október 14. 18:29

@S.MikoAgnes: Köszönöm Ágnes, akkor hát hajrá... :-)

S.MikoAgnes2020. október 14. 18:08

Fel a fejjel sorstárs! Leköröztelek! Korábban lettem rokkant, de sok év alatt egész emberire visszatornáztam magam!
Hajrá! Vagy félre értettem? Sebaj, a helyzetemen nem változtat......

Mamamaci402020. október 14. 14:15

@Gaffer: köszönöm szépen

Gaffer2020. október 14. 13:01

@Mamamaci40: Azért nagyon örülök, hogy olvasol és olvashatlak. :-)

Mamamaci402020. október 14. 10:39

@Gaffer: van, hogy jólesik ha szomorút írunk, nekem tárgyilagos inkább. Igaz, nekem egy kényszer-nehéz döntés miatt már 15 éve hoz rokkantnyugdíjat a postás.

Gaffer2020. október 14. 10:33

@kisspatricia: Igen, de most ez olyan jólesett... :-)

kisspatricia2020. október 14. 06:06

Ej de szomorú hangvételű vers 😔 Bizosan van vidámabb oldala is pedig.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom