Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Valami után
furjanos• 2011. május 13. 17:23
A rád tapadt hajnal alól
kikönyökölsz a homlokodra.
Türelmetlen bőrödön még
tegnapi vénákkal lüktet
a holnap. Mittudodte a
folytatást; betört arcodon
megkövült tenyerekkel.
Bámulsz engem vagy valami
mást lejárt szavatosságú
szemeddel. Hát így hogyan
lenne tovább. Zsebeidben
úgy turkálsz, mintha benne
lenne a mindent megváltó
naplemente.
furjanos2011. május 14. 16:55
nagyon szépen köszönöm...
Nyikita2011. május 14. 09:01
sokan félve kerülik a Melankolikus képeket..
Pedig valahol ott rejtőzik a nem magamat akarom hallani.. valahogy a képek is így születnek.. élek ívek és a kép csak a nézőnek egy valami.. a rajzoló az maga az érzés.. :-)
jagosistvan2011. május 14. 08:48
Nagyon jó képekkel felruházott alkotás. Tipikus Für-vers. Melankolikus gyöngyszem. Gratulálok.
Baráti üdvözlettel, Jagi
versike2011. május 13. 22:03
''Zsebeidben
úgy turkálsz, mintha benne
lenne a mindent megváltó
naplemente. ''
Ez nagyon tetszik! Az egész is, de ez nagyon...
Gratula!
furjanos2011. május 13. 21:36
hát csak nyugodtam, drága Marie :-)
furjanos2011. május 13. 20:16
örülök, kedves Kata...
Marie_Marel2011. május 13. 18:12
Hát igen... ''mittudomén''...
Ízlelgetem még. (Van mit.)
19702011. május 13. 17:42
Számomra akkor tökély a vers, ha nincs hozzá szavam, csak gondolat, rárezdülés és ÉRZÉS! aztán napokig ''hordozom''!:-)
''Bámulsz engem vagy valami
mást lejárt szavatosságú
szemeddel.''