Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
utánad
furjanos 2009. szeptember 9. 11:43
csak az épp
hogy látszó csillagok
és egy lámpa
mely fonnyadt
fényét teregeti
némán a szobába
azt hiszem itt vagyok
- bezárok minden ablakot -
öleletlen csupaszságban
kuporgok a semmi alatt
a szekrényen
hátat fordítanak a képek
mintha soha
nem lettél volna itt:
félek
furjanos2009. szeptember 9. 16:35
köszönöm
Törölt tag2009. szeptember 9. 16:32
Törölt hozzászólás.
furjanos2009. szeptember 9. 14:40
Na..., most jól megölelgettük egymást:-)
Jó volt!
szebarb2009. szeptember 9. 14:35
''félek'' - elvétettelek vagy eleve hibám vagy ...nem tudom hogy, de ez jutott most eszembe.
Lenyűgöző a vers, elismerésem János!
Ölellek.
kapocsi.ancsa2009. szeptember 9. 13:23
''öleletlen csupaszságban
kuporgok a semmi alatt
a szekrényen ''
Voltam itt..földre ülten..szekrényhez bújtan..erőtlen...
nem jó érzés...:(
fordulni kell a fényre..éltető erejébe..
Etka2009. szeptember 9. 13:20
én is, sokszor...:(
ölellek:)
furjanos2009. szeptember 9. 12:13
sajnos!
Törölt tag2009. szeptember 9. 12:08
Törölt hozzászólás.