még mindig

furjanos•  2009. december 13. 18:35

olyan jól ismerem
az arcod a szemed a szád
hogy behunyt szemmel
is megformáználak
akár kőbe bronzba vagy fába
és esténként mikor
sarkig kitárulnak a vágyak
hadrendbe állnak
az itt felejtett tárgyak
(köztük sehol nem talállak)
az ajtóra még most sem
fordítom rá a zárat:
még mindig hazavárlak

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

janow2009. december 16. 12:15

Most csak csendben bólintok és olvasom, olvasom...
...aztán kezdem elölről...

furjanos2009. december 16. 09:57

Kedves Azuur, sajnos nincs...

furjanos2009. december 14. 19:23

Köszönöm mindenkinek...!

koni12009. december 14. 09:55

Szép a vers,de fájdalommal teli! Tetszik a versed de szomorússágal tölt el! Gondolom Téged is!:-(

azuur2009. december 13. 23:07

Jaj , János ez nagyon szép, de nincs itt valami félreértés
köztetek , mert ez így nagyon szomorú? :(

Törölt tag2009. december 13. 22:12

Törölt hozzászólás.

kapocsi.ancsa2009. december 13. 20:53

Szép...

Törölt tag2009. december 13. 19:05

Törölt hozzászólás.

kormanyossanyi2009. december 13. 19:03

Szépen megfogalmaztad a fájdalmat....Gratulálok Janó!