Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
eső után
furjanos• 2011. február 15. 17:15
Sétálunk a fasorok közt, könnyű
szél az arcodon, avarba süpped
macskalépted a szótlanságban.
Válladon megpihen a harangozás,
távolodsz zsebedben az összegyűrt
délutánnal. Viszed valahová. Utoljára
érsz hozzám, szemedben a horizont
vékonyka vonalával. Tanácstalan vagyok
akár egy temető. Végigsimítod szélverte
arcomat, fülembe súgsz egy részletet
abból a harangozásból ami rád tapadt.
Majd továbbindulsz a végeláthatatlan
járdán és elvékonyodsz a ki nem mondott
mondatok oszlopai közt. Eltűnsz a félholtra
vert tájban. Mire magamhoz térek már késő.
Hiába fordulok feléd, mert nem tudom
hol lépted át a szép ívű szivárványokat.
Kicsikinga2011. március 16. 11:40
Mit mondhatnék, sírok...
Törölt tag2011. február 17. 20:50
Törölt hozzászólás.
szilba2011. február 15. 23:47
bánatosan szép................:(...............:)
K.Eszter2011. február 15. 23:44
Ma a tanácstalan temetőd tapadt rám egy másik versedből. S lám itt is előjön. Inkább légy tanácstalan, mint temető.
furjanos2011. február 15. 19:36
?
Törölt tag2011. február 15. 18:49
Törölt hozzászólás.
furjanos2011. február 15. 18:23
köszönöm...
dreaming582011. február 15. 17:50
''Hiába fordulok feléd, mert nem tudom
hol lépted át a szép ívű szivárványokat. ''
...
Törölt tag2011. február 15. 17:40
Törölt hozzászólás.