egy álom impressziója

furjanos•  2011. március 1. 17:01

és lehunyom szemem mint aki alszik
én így nézek innen szerteszét
látom benned a régi tükröt
amit öklömmel törtem szerte szét

hiába nyílnak az őszi virágok
rohantam hozzád fél délelőtt
kerítésre szúrtad a holdat
lángokban állok a házad előtt




Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

K.Eszter2011. március 7. 21:50

hát ne félj te sem
a könny a bánat
a szerelem féltés
tüzes halálsav
foncsor darabokban
éghetetlen látszat
megokolhatatlan

Törölt tag2011. március 2. 13:54

Törölt hozzászólás.

Babett2011. március 2. 12:50

érzéki vers,nem félre értendő:)
''lángokban állok a házad előtt''
az olyan nagyon vad, izzó érzelmekről árulkodik,vágyódás a javából.Nagyon jó lett ,köszönöm az élményt!

furjanos2011. március 1. 21:03

köszönöm...

starlit2011. március 1. 19:47

Jó:)

K.Eszter2011. március 1. 19:26

no igen, inkább az utolsó sorost...

szebarb2011. március 1. 19:25

''lángokban állok a házad előtt'' - ez eszméletlen!

K.Eszter2011. március 1. 19:24

Tudja isten, hogy mi okból...

Törölt tag2011. március 1. 18:30

Törölt hozzászólás.

pepo2011. március 1. 18:16

és lehunyom szemem mint aki alszik
én így nézek innen szerteszét
látom benned a régi tükröt
amit öklömmel törtem szerte szét...............

10082011. március 1. 18:14

Gyönyörű! Monet sem festhetett volna
szebben ecsettel, mint Te a szavaiddal!
Üdv, Zsuzsa

furjanos2011. március 1. 17:40

köszönöm szépen mindenkinek...

Kicsikinga2011. március 1. 17:13

Degyönyörű!!!!

rildi2011. március 1. 17:13

Nagyon szép! :)

dreaming582011. március 1. 17:11

''kerítésre szúrtad a holdat ''

...