búcsú

furjanos•  2010. február 1. 18:59

szétfutó utak keresztjén állunk
szöget üt csuklóinkba a
még-egy-kicsit-maradok
dermedt másodpercek
zsebbe dugott marokban
az egyetlen menedék a
mi-lesz-ezután
az esélyek
talánok kétségei közé szorulnak
akár a kő;
oly súlyú bennem a tekintet

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

furjanos2010. február 2. 09:57

Akkor rendben...:-)

irenke2010. február 2. 09:29

:)))) nekem is nagyon tetszik amit irtál!:)))
Én köszönöm!

furjanos2010. február 2. 09:20

remek, remek, ó de remek: köszönöm kedves Irénke!

irenke2010. február 2. 09:18

''oly súlyú bennem a tekintet
talánok kétségei közé szorulnak
dermedt másodpercek
akár a kő
mi-lesz-ezután
az esélyek
zsebbe dugott marokban
szöget üt a csuklóinkra a
szétfutó utak keresztjén állunk
még-egy-kicsit-maradok''

János kedves,nagyon szépet irtál!
Nem tudtam levenni a szemem a sorokról
fátyolos szememen át,igy láttam.
Utólagos engedelmeddel.
Szeretettel:Irénke

furjanos2010. február 2. 09:00

mármint a búcsú pillanata az erős...

furjanos2010. február 2. 08:01

az...

pepo2010. február 1. 20:46

erős.

furjanos2010. február 1. 20:42

...és tiszta ruhában jött...

furjanos2010. február 1. 19:15

jöhet...

dreaming582010. február 1. 19:04

''akár a kő;
oly súlyú bennem a tekintet ''

...bennem meg minden szavad... /angyal indult/