a csirkepaprikás és az újjáépített állomás

furjanos•  2011. január 9. 19:53

amikor még csak a pad volt
s a lesütött tekintetek
pásztáztak a kavicsok között
kezeink kerülgették egymást
csak nézegetni jártunk a henteshez
de azért szatyrot vittünk magunkkal
a húsnál is súlyosabb semminek
akkor még szép és különleges volt
az állomás málladozó fala is
s a dülöngélő kerítés árnyékában
bizonytalan csókok remegtek szánkon
s csak kivárhatatlanul lassan
értek össze a bőrök és a húsok
anyám gyűlölte elvágni a csirke nyakát
csak értem játszotta el a gyilkost
pedig én már akkor szerettelek
és sokkal boldogabb voltam tőled
mint a csirkepaprikástól nokedlivel
a leégett bőr mindig az apámé volt
addig kaparta a lábos alját
amíg anyám rá nem csapta az ajtót
s ha már elmentünk otthonról
megkönnyebbült az egész utca
mi ott soha nem jártunk együtt
nem is volt arra divat kéz a kézben
nem oda valók vagyunk mi ketten
nekünk ez a pad való s a kavicsok
ahol el lehet kerülni a tévedéseket
azóta sem értem mit szeretett
az ocsmányul megfeketedett bőrön
azt hiszem csak okot keresett arra
hogy magára hagyjuk a dugi italával
mi csak sétáljunk szép lassan
átkarolva szorosan a másikat
s ne felejtsük el melyik út vezet
az újjáépített állomás felé

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

furjanos2011. január 12. 13:57

valahogy úgy: kedves naplóm :-)

furjanos2011. január 12. 09:00

nehezek és szabadak, Ricsi..., jól látod .

furjanos2011. január 11. 18:12

bocsi, na már én is :)

K.Eszter2011. január 10. 21:44

voltam :)

abormy2011. január 10. 21:41

Nehéz sorok
szabad versek
csapdák mibe
sokan bele estek

K.Eszter2011. január 10. 21:38

vagyok

furjanos2011. január 10. 21:13

rendben, kedves Eszter...

janow2011. január 10. 11:47

OK, gondoltam, hogy szándékos.:-)

Tudod, ''Kedves Naplóm!...'' :-)))

furjanos2011. január 10. 09:55

nem ellentét, hanem ellenpont. na így, barátom? :-)

Törölt tag2011. január 9. 23:16

Törölt hozzászólás.

kisbence2011. január 9. 22:47

olvastam volna még...tovább

K.Eszter2011. január 9. 22:42

Kicsit ijesztő. nehéz.
De legalább hosszú, hosszú. Csak mesélj!

janow2011. január 9. 21:37

Érdekes kis filmet ''vetítettél'' megint. Kicsit csapongó, de hát az emberi emlékezet is ilyen. Érdekes a visszabújás a gyerekbőrbe, ami valójában a költőben szükségszerűen örökké meglévő gyermek megnyilvánulása. Szinte hallom a gyöngykavics csörgését, ami minden kisállomáson ''kötelező'' volt:-)

Egyetlen szó zavart meg kissé: a''pedig''. Az anya ''gyilkos'' szerepe ellentétben van azzal, hogy ''én már akkor szerettelek''? Szóval mi köze a ''gyilkosságnak'' a szerelem/szeretethez, ami indokolja a kötőszót?

furjanos2011. január 9. 21:05

köszönöm szépen, drága Barbara...

designo2011. január 9. 20:51

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.

designo2011. január 9. 20:45

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.

designo2011. január 9. 20:42

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.

szebarb2011. január 9. 20:25

lélegzetvisszafojtva olvastam, két szál, Belőled...

Nagyon jó vers,nagyon.
Ölel: barbara

Mamamaci402011. január 9. 20:09

halkan, mintha mesélnél....de nagyon szívszorító