fufenka blogja

Kakukkfüves réten tücsök ciripel,

az akácosban kabóca énekel.

Dámbikák járják a ködlepte hajnalt,

majd fülesbagoly lesi az esthajnalt.

A fogyó holdat sakálok vonyítják,

a pajta padlását nyestek borítják.

Pockásznak már a gémek s kócsagok is

karvaly, kánya, ölyv persze a főkocsis.

Üli a szelet szárnyaló rétisas,

bőszen riaszt a holló, mint egy inas.

Mátyásmadár szilfán lesi a rókát,

ki hamisan hallgatja a pocok-nótát.

Gímbika tisztított aganccsal készül,

s szabatoni erdő bőgésben zendül.

Fekete gólya már távozni készül,

a tó fölött felszálló termikbe ül.

S én csak csodálom a kamerámon át,

a valóságos szabatoni csodát...

Negyvenhat éves lettem én:

hú, de kemény :)... e költemény.

A-oldal végét koptatom,

új énem újra szoktatom.

Előtérben ismét az én

szívből szívbe, csak őszintén.

Az önmegismerés szirtjén,

a lélek és szellem szintjén,

újra-születünk úgyszintén...

Tanács magamtól magamnak

Keresd a belső gyermeket,

a szerethető perceket.

Nyitott, emelő tereket

lélekhez szóló verseket!

Szeretni önmagad, 

szeretni másokat,

szeretni valódat

ismerni Janus-valómat.

Felismerni a szépséget,

a szerelmet, mely szétéget.

Érezni az anyaságot,

engedni a lazaságot.

Érezni a teremtést,

élvezni a lét-merengést!

Merj élni, merj csak létezni

merj szeretni, s teremteni!

Légy szívben, légy jelenlétben

időzz Isten tenyerében!

Bíbor hajnal, narancsízű est

pillanat-rózsában fürdő test.

Isteni tervben döntésed fest:

melyik irány, merre lépj, hogy élj...

Vadrózsa szirma merre repül?

és annak tövise merre szúr?

Vajon mit választasz rejtekül?

Szívbillentyűd alatt feszül-e húr?

Lélekfeladatom meglépem-e?

Lelkemben, hogy szól majd az új zene?

Áthangolódtam,  ez az új oktáv,

vajon ez a megfelelő nyomtáv?

Vágyom a csendet, a belső békét

a boldogság vad őrültségét!

Csodálom a természet erejét,

vágyom a gyógyító mezejét!

Kartal, 2023. május 14.

fájón hiányzik

a feltétlen szeretet

a lélek kiált

szempár mosolyog

fekete pillanatban

az érzés örök

időtlen szerep

csakhogy feltétlen szeresd

térben elcsúszván?

de miért, de hogy?

Isteni útmutatás:

feladat közös

Csak lüktet a túlagyalt tarkóm,

s nem látom tisztán a holnapom.

Félig telt poharamba kell még, 

kell még egy kis magyar fröccs, kell még!

Könnycsatornámba dagály érkezett,

szívembe fájdalom merészkedett.

Most fáj, s nyalogatom sebeimet,

hittem, mozgathatom hegyeimet.

Nem adom fel, a hitem a mankóm,

megrázom magam, hitem a mankóm!