fufenka blogja

Gondolatok
fufenka•  2020. szeptember 18. 18:40

Kitartás

A kitartás csak annyi tán,

hogy megyünk Jóisten útján.

Hitet keresve a lelked után,

a süllyedő világ dágványán...


A fény, mely alagútból kivezet,

A hit, mely el nem engedi kezed.

Egy ölelés, egy forró éjszaka,

segíthet át az elmúlás évszakán...


Kapcsolódj össze a hiteddel,

s dacolhatsz a rémisztő hideggel,

mely kihűt, elidegenít s elhagy.

De ember csak társaiddal maradhatsz.


Ahol szív szívet tart, 

Ahol a hát hátat véd

Ahol a kéz kezet óv,

S ahol ember ember marad!

fufenka•  2020. augusztus 18. 21:23

Dobbanás

Dereng a fény, ne félj !

Csak higgy s remélj!

Pillanat-létben élj!

Tiszta szívből regélj!


Dobbanás, változás,

nem kell sajnálkozás,

s így jő az áldomás,

a létre-álmodás!


Tiszta hitben, 

tiszta szívvel,

tiszta szinten,

tiszta színnel.


Tisztán fogadd,

a te utad,

melyet Isten 

fentről mutat.


Maradj isteni középpontodban,

egységben és meg nem bontottan!


fufenka•  2020. július 23. 11:30

Homokszemnyi lét

Homokszemnyi lét


Egy tenyérnyi sors

a létem, ami most 

"csak" egy homokszem,

mely a gépezetben 

lehet olaj vagy bors?!


Csak egy gondolat,

csak egy szó,

csak egy pillanat:

Tedd jobbá magad! 


Halljad szavam,

Istenanyánk,

szeretet legyen

az igaz imánk!


Csak a szív teremt,

védelmező helyet,

mint anyai öl, 

születő kegyet...


Vedd kezedbe a kezem,

s a szívedbe a szívem,

Vezess Isteni térhez,

az Isteni valós képhez!


Isteni részem, isteni képem,

engedd ébredni a valós énem!



Kartal, 2020.07.22

fufenka•  2020. június 19. 23:31

Maszknyi világ

Maszknyi világ


Egy maszkolt világban

éled a maszkolt léted,

illatnélküli virágban,

mérgezett méh ébred...


Félelem férge fojt

kapcsolattalan világban,

s könyörtelen média tovább olt !

Te már maszkban maszturbálsz,

maga a lét elől bújkálsz!


De a mátrixban észre sem veszed...

Hogy Légy szabad?!

Marad: a jelen pillanat,

csak itt lehetsz igazán szabad!

Élj, remélj, zenélj! Higgy!





fufenka•  2020. június 2. 23:48

Közöny-vájta fájdalom

Közöny-vájta fájdalom


Ti arctalan polgárok,
kik nem értitek, hogy az egység
emeli az embert, a  magyart,
s nem a közönyből való kétség,
az csak erősíti a zavart.


Hanem a nyílt szív aranya,
ahol a magyar magyarnak
háttal vetett támasza,
testvér, mint Hunor Magornak.


Miért fáj, ha nekem fáj?!
Elnézem én a közönyöd,
bár így komor a festett táj,
egységben lelném az örömöt...


Hagyjad az én fájó gyászom,
nyíló remény-virágszálam!


Kartal, 2020. június 2.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom