Hintázom...

fufenka•  2016. február 28. 22:00

Hintázom és álmodozom,
merengek arany alkonyon.

Felpattanok a felhőkre,
égi tarkálló mezőkre.
A gondolatok felszállnak,
kívánságok angyalszárnyak
hátán... a magasba hágnak,
eltűnnek fekete árnyak.

Elérkezett az ideje
a teremtő alkotásnak,
gondolat varázsereje
véget vet ragaszkodásnak,
a lélek hite, ereje
gátat szab ravaszkodásnak...

Hinta lassul, távolodom
a felhőktől... s nem álmodom...

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Mikijozsa2016. február 29. 20:54

@fufenka: állítól shogy.öregszünk, úgy.lesz gyorsabb :)

fufenka2016. február 29. 20:50

@Mikijozsa: köszönöm az olvasást, az élet óra-ingája valóban gyorsul...

Mikijozsa2016. február 29. 14:23

"Hinta lassul," s az óra ingája felgyorsul :)

fufenka2016. február 29. 12:55

@Rozella: köszönöm :)

Rozella2016. február 29. 11:53

Az élet leng mint az inga,
az ész csak hinta-palinta,
de a lélek száll, magasba...

fufenka2016. február 29. 07:41

@skary: köszi :))

skary2016. február 29. 05:05

majd meglöklek azé néha :)