friendly blogja

Vers
friendly•  2018. május 16. 15:45

Párhuzamosok találkozása

A gyermekkori barátságok nagyon erős kötelékek,még akkor is, ha a felnőtt életünkben nincsenek ennek
kézzelfogható jelei, melyek erős érzelmi töltete akkor is mélyen bennünk marad, ha átmenetileg, vagy tartósan nem ápoljuk őket. Legalábbis én így érzem.
Egy másik településre költözés, az önálló felnőtt életkezdés, a családalapítás, a mindennapi munka és munkahely, az élet kisebb- nagyobb terhei hozzájárulhatnak,hogy egy barátság megszakadjon,mert mindenki éli a saját életét, küzd a mindennapi problémákkal.
Ugyanakkor a hiányát is érezhetjük, mint ahogy így voltam ezzel én is. 20 évesek lehettünk, amikor utóljára találkoztunk, most 67 vagyok.
Ahogy nyugdíjba mentem, gondoltam egy merészet: megszerzem a telefonszámát, kezdeményezek egy találkozást, valahol megvacsorázunk és beszélgetünk. Nagy ívnek tűnt az az 50 év, ami át kellett hidalni.
Izgultam.,hogy fogadja a kezdeményesést, mennyire változtunk meg, tudunk-e még mit mondani egymásnak?
És tudtunk. Kabátzsebemben ott lapult a vers, amit ez az alkalom ihletett. Beszélgettünk. Úgy, mintha mindennap találkoztunk volna eddig is. Azután odaadtam kicsit feszengve az összehajtott papírlapot, rajta a verssel. Eltette, de akkor nem olvasta el. Ott folytatódott minden, ahol abbamaradt. Jó érzés volt, ma is az.
És akkor, következzen ezzel kapcsolatban a vers.



Hatvan év élettel megrakodva
Hulltunk most vissza gyermekkorunkba.
Ahol még kerek volt minden labda,
De már figyeltünk a közös hangra.
Egy tekintetre, egy nevetésre
Mit őrízhettünk, szívünkbe vésve.

Az emberi élet oly sok pályán halad
A sínek szétválnak, a barát elmarad.
Hangulatok, színek, kis titkok és szavak
Tüntek el a múltba egy pillanat alatt
Az észre a tények józanítón hatnak:
A párhuzamosok sosem találkoznak.

Az élet meg pörög, újabb állomások
Jönnek velem szembe fáradt arcvonások
Én meg némán állok, nézek a tömegbe,
Mert rá koncentrálok, hisz Ő is lehetne.
Őt kerestem gyakran,minden tekintetben

Változott a színpad, a sebek begyógyultak
A régi barátok újból találkoztak,
Az eljövendő évek új értelmet kaptak.
Eljött az az idó, amikor kimondtuk:
A párhuzamosokat pedig megtagadjuk!











friendly•  2018. május 15. 18:04

Vihar

Az égre nézek,feketét látok
Az égen sötét felhőhullámok
Őrjöngenek iszonyú táncba
És lenn a szél muzsikája
Pergőbb ritmusra vált át.

Ó tenger szelek
Kik kopaszra nyírjátok a fákat
Vagy sivatagon tornyokat emeltek
Erőt mindehhez honnan vesztek?
Tán rejtélye ez a végtelennek.

Csillagot keresve ődöngök tovább
De villám cikázik bíboromra
S tompán vágódik be agyamba a felismerés:
Ahol e tánc van,lélekzene
Függönye az ég pereme
Halandónak nincs belépőjegye.

A villám játszik,ölni szeretne
Habos a szája és vért kívánva
Hajtja vágya vasparipája
Árnyak lebbennek köddé válva
És fák hevernek földre alázva
A tűzkígyó fut,halált okádva.

friendly•  2018. május 15. 16:55

A mosolyod kertembe ültetem..

A mosolyod kertembe ültetem
Hogy ápolhassa két kezem
Ne irígyelhesse senkisem
De nekem mindig ott legyen.

Sehol nem látni hasonmását
Én fényesítem ragyogását
És ha majd boldog lesz velem
Kivirágzik a szívemen.