feri57 blogja

feri57•  2017. május 11. 17:01

Segítsetek Emberek

Láp mocsár ingoványába süllyedek,
Fekete aszfalt arcomról a könny lepereg,
Segítsetek hát emberek!
Emelem kezem, talán valaki kiemel,
Társa lehetek a napnak, csillagoknak!
Tépett rongy ruhámról a folt leszakad!

Cipőm talpa félig már levált,
Léptem előre nem halad.

Adjatok munkát, hogy enni tudjak!
Éhen halok, mert lopni nem tudok, nem merek!
Segítsetek hát emberek

Miatyánk, ki vagy a mennyekben!
Ki életet adtál-e nyomorúlt népnek,
Adj nékik erőt, Végtelen türelmet,
És hozzá munkát, kenyeret!
Kegyelmedben legyünk teljes
Ellenségeinknek adj cifra palotát!
Ők se szenvedjenek semmiben hiányt.

Talán így békét lel a cigány.

Láp mocsár ingoványába süllyedek,
Fekete arcomról a könny lepereg,
Segítsetek, hát emberek!

feri57•  2017. május 11. 09:19

Szinopszis

Csík Ferenc: Nemzetiségi költő kötetének megjelenését, bemutatását tartalmazza.
A kötet megjelenése fontos lépés a romaság identitás tudat éa a mult megismerése terén.

Kulturális örökségünk továbbadása célkitűzés, minden művész számára.
A rendkivűli egyedi alkotás, gyökerekről szolnak, melyek bárhol a világon tartást adnak.
Értékeket hordoznak.Mély problémákról szólnak, A cigány ember keserves, mégis vidám
életérzéseiről szóló vbersek mellett a költő az elmúllással foglalkozó gondolatvilága tárul elénk.
A Hagyatékom című vers, mély érzések és nagyon komoly gondolati tartalmak mellett
Megtalálhatók a vidám nonszesz mesterien megformált rímek. Nyelvi képekben gazdagon
áttszőtt alkotások is.

Az 1417, Cigányok bejövetele című versemben.
A versekben belső rímelő szabályos feszült szines világa, megnyugtat, elszomorít,
elgondolkodtat. Ami a legfontosabb nem hagy közömbösen.
Az Üzenet a jövőnek című vers,
Az egyszerű gondolatok, valahol a /költő/lelkivilágom legmélyéről származnak.
Igyekeztem tisztán minden mesterkéltséget nélkülözve.
Egyszerűségiekkel s spontán belső képi látás eszközeivel az olvasó elé tárul /Csík Ferenc/
Mint cigány ember nagyon gazdag kifejezésekkel érzelmekkel teli életét.
Valamint megláttatnak abból ami a szem előtt láthatatlan.

A költészet számomra valami olyan szellemi tevékenység amit nem lehet emberi izzadással létre hozni. megtanúlni.
Ezek a költemények hitesek, élethüek.

Egy kis településen a tehetségek nehezen kerülnek elő.
E versek érett mély rácsodálkozással megfoghatatlan érzéseket, hangulatokat hoznak.
A vers akkor éll, ha megszólaltassák,
Ha valakin keresztül megszületik.
Az Általános iskolákban a cigány népismeret tanításához elengedhetettlennek tartom az ehhez hasonló verskötetek megjelenését.

A bürokrácia a hivatal, és a politika gyökértelenekké tette az embereket.
Az irodalom, a művészet, képes újra előhozni bennünk azt a valakit, Aki vágyik a jóra a közösségre.
A verseim megfogalmazza a sérelmeketz és mindezek mögött ott van a misztikum, Amit szavakkal nem lehet megfogalmazni.
A közművelődésben rendkívüli jelentőséggel birnak az ilyen kötetek.
A romák között az összetartozást erősítik. A hit és remény című versem  példázza a cigány ember keservét,
menekülését a gondolati világba ahol nincs előítélet.


2005- ben rosszindúlatú daganattal leszázalékoltak, azóta több időm van a versíráűssal foglalkozni.
öneröből lehetetlen számomra a könyv kiadása, ezért segítő kezekre van szükségem.
Eddig két verses kötetem jelent meg Eger Varga lap kiadónál.
Ahol a nap is megfordítja szekerét1988 és a Kereszt , Amelyet Ránk hagyott az ég.A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma anyagi támogatásáva.

feri57•  2017. május 10. 15:47

Hagyatékom

Rőt bíbor arcomon,
Fekete éjszakák szenvedései.
Misztikus karavánok sora bontakozik ki,
Az ezüst hold fényében.
Cigányok átkai marcangolnak barnmaságom vérében.
Hagyatékként maradt rám !
Fehér fény felé száll lelkem.

Sötét felhők gyűlnek!
Elhagyták Gangesz folyót szekereink.
Öseim ott fetrengenek éhezve,
Beesett fagyos szemekkel, tátongó sebekkel.
Csontsovány gyerekek lelke lebeg álmaimban,
A halál szelleme átsuhan útjaink nyomán!
Kirekesztve, üldözve!
Régen most és mindörökre!

Cigány angyalok tánca hömpölyög
a gomolygó fehér felhők között.
Leszakadt ingem rongyát
Tépi, mardossa a szél!
Mert Ízig- vérig megmaradtam
Hűséges  magyarnak!
S a magyarok között cigánynak.
S a két identitás tudatommal
Legyengülve földre borulok,
S a szent hazámért
utólsó csepp véremig hű maradok.

feri57•  2017. május 9. 15:26

Szerelmes lelkem kóborlása

Hideg szívem utolsó dobbanását adom néked,
Hű szerelmem túléll minden botlásod.
Hűtlenséged fekete züllött éjszakákba nyúló
Eltévedt utakra vezet.
Lábaid nyomát nem lelem sehol,
a végtelen kopár sivár vidékn.
Lelkem álomvilága csalfa vak reményekkel kóborol.
S te titkon illatos tőröd beledöföd fájó szívverésem gyökerébe!
Holt villámok zörejével
Hozod nékem a bús borongós bánatot.
Kénköves pokolba vezetsz,
S teszed ezt velem, hosszú évtizedeken át.
Ámor Isten szépséges fejedelme voltál.
S te vezetsz végtelen vak mezőkön.
Kata a kalandor gyönge nő,
Zord Széllel fagyot lehelsz rám!
S a megdermedt lelkem zokogása
Be zengi a holt vidék zeg zugát.

feri57•  2017. május 9. 13:12

A Rehab osztályon

Bőröm miatt szerencsétlen,
Testem lelkem szolgája.
Háborgó vággyal,
Könnyeim áradatában vergődik
Szív szerelmem vérhabján.

Keserű gyötrelmek között élünk ,
Harminchét éve már.
Ittam mérgezett italod,
S hűtlenséged tagadod.

Dacolva tagadod,
tetted világosabb, mint a kristálykoponya,
Csókjaink kitoloncolt mostoha.


Huszonegyedik század, rehab osztályán,
Álmodik a szívem, fájdalmai oltárán.
Nyolcgramnyi életem adtam oda néked,
Tékozlón rabúl ejtetted szívem.

Most érzem szerelmünk bódító illatát
Gyöngéd megsebzett fájó boldogság.
Fénylő csillagunk beárnyékolja
A mult lidérc fátyla.


Mérgezett lelkem őrzi hűtlenséged titkát,
Szerelmedtisztulása, bűnöd halálos csírája.
Mérgezi lelkem.


Kiégett pusztákon égek halálra,
Védő őrizeted ózon rétegén száll tova
S közben nevemet hordja holt lován.

Csókvágy tüzek éjszakáján,
Sátán száll fényes fekete szárnyán.
Szerelmünk letünt vágyban,
élünka kamu szerelem becstelen vágyában.

Elhidegült szerelmünk,
Kihült egy sivár tájon
Forró meleg nyárban, elkerül az álom.
Kihalt csillagunkat kémlelem a távol,
Kristály tűzzománc járja a haláltáncot.

Kinek termése kebled gyümőlcse?
Elveszett időkben, hamuvá égett csókjaink,
Míg a Rehab osztályon fekszem
Szerelmünk köztáncán végleg elveszítelek.