Vonaton feléd...

E.•  2017. július 12. 16:54

Zizzenő levelek
valahol kapirgálnak az ablakon,
ahogy zakatolva visz előre az úton
a kopottas, tömegszagú kocsi.
Belül valami elindult,
mint régen fáradt téli talajból a mag,
mozdul türelmetlenül előre
és pont, mint ablakot a levél,
kapirgálja lelkem
a kedves nyugtalanság.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Molnar-Jolan2017. augusztus 8. 22:07

Tetszik.

Pera762017. augusztus 8. 21:22

Jó vers.

E.2017. július 12. 22:21

Köszönöm szépen a hozzászólásokat! :)

Törölt tag2017. július 12. 21:21

Törölt hozzászólás.

skary2017. július 12. 18:52

most lassabbak a vonatok mint 1991-ben :)

petruchio2017. július 12. 17:42

Úgy látom nem csak én "vonatozom" a szerelem felé...