Delov Györgyi

lantgyorgyi3•  2020. június 24. 10:14  •  olvasva: 80

A név kötelez,
sorsom papírra van vetett
Sokszor üzenem magamnak igyekezz.
Mert az idő egy pillanat egyszer létezett.
Egyszer jön máskor megy de mindig más az üzenet.
***

Kár, hogy ez a vírus kicsit diszkriminativ.
No mármost milyen?
Hatvanöt év felett lett ragaszkodóan idegen.
Persze lehet intelligens
vírus,számol.
Idősebb koruakat el páhol.
Szegény mama, boltba menet egyedülien.
Be már nem is kisérhettem.
Nem támad otthon bezárva,
Mindenki jöhet mehet csak kimélje családja.
Van egy pár hiba ami engem aggaszt.
Ettöl én is te is kikattansz.
Elöbb utóbb az lesz a vége,
Hogy hatvanöt év felett lesz az élet keserűsége.

Hibáztatt majdan gyermek,
Munkanélkülinek neveltek...?
Hát milyen vírus ki ilyenre képes?
Ragaszkodik az ember dutuska emlékéhez.!
20200404
***

Mint ahogy Isten kezdte.
Káoszt az űrben rendbe tette.
Én is úgy fogtam a zürben.
Paradicsom legyen körülöttem.
Apróság belátom de ez is az én világom.
20200213

***

Ahogy haladom előre,
Úgy nem haragszom időre.
Gondoltam hadd menjen gyorsan.
Én meg csak úgy halogassam.ballagósan.
Szaladhat mit nekem,
Az út végén ugyis átölelem.
Eleinte mérges voltam, folyamatosan dacoltam.
Gyors iramot tartottam.

Az ám nem bírtam vele,
Szívemnek alig maradt ereje.
Hát egészségre szántam magam,
Mindent felborítottam,
idő elött meghajoltam.
Most úgy haladok lassan csendbe,
Mintha engem ő követne.
20200514.
***

Elveszett gondolat

Mennyi elveszett gondolat,
Mennyi íratlan szó.
Mennyi játszma a földön mi számomra már nem játszható.
Mennyi bánat és öröm,
Mit át él egy halandó,
Lelke az űrben mégis egy örök vándorló.

Mennyi páratkan mosoly melyet példával követtem,
Mennyi barát társ kit önzetlen szerettem.
Mennyi gyermek kit önzön magamhoz öleltem,
S jártam ezáltal csillagközelben.

Mennyi volt a vágy míg álomból valóság lett,
Mennyi volt a kérdés és rá a felelet.?
Mennyi elveszett gondolat,
Mennyi íratlan szó.
Mennyi játszma van még,
Ha lelkem, a halhatatlan halandó!
20200520
Györ









ApámEmber szeretnék lenni,
Ember formába.
Nyájjal haladni,
Egyként egy csordába.

Látni hogy mellettem,
Emberi lények,
Nem szajkóznak hanem szeretetben élnek.

Szeretném látni, miként gyermekek szállnak,
És nem kell harcolniuk a nagy világgal.
S a kereszt mi vállukra van rakva.
Velük könnyedén szárnyalhatna.

Szeretném látni hogy együtt egy tömeg,
Egységben egy igazságot követ.
A gazdag átölelne szegényt,S ha van gazdag és szegény
S megköszönnéK;- belőled éltem én!HOgy itt
élünk a szeretett szigetéN!
20200603

Remények és álmok,
Mind valóra váltok.
Volt türelmem várni rátok,
Volt hűségem, hittem,
Volt hozzá erőm,hogy vigyem.
Most van hozzá látásom,
Súlyát könnyedén cipelem.
Inkább élvezem és élem.
Minthogy harcolnám és féljem.
20200603
***

Halál kicsit másként
Haláli
Mint tudni lehet, mindig kések
Ígérni se merek, félek.
Mert a sorsom olyatén mód,
Lesben állva, másfelé vonz.

Elképzelem,hogy a halál,
Hatalmas gőggel ajtómnál megáll,
Kopog,-érted jöttem,
Kiszólok, - ép fürdök fel se öltöztem.
Ott toporog vár,bár,
Megint kérdi,- na mikor jössz már?
Kapkodva komolyra veszem a dolgot,
Pedig még egy vers íródott
Feladom, szólok-máris megyek,
Csak még rendbe teszem a könyveimet.
-Valójában nyitva az ajtóm bejöhetsz.
Palacsinta asztalon, kóstold meg!

Közben beszélgettünk a magányról.
A sok fájdalmas munkáról.
Kezdett vicces lenni a téma,
Sok még a tennivalója.
Rosszul éreztem magam,
Hogy ennyire tartottam.
Elárultam néki,
Az életemért küzdök,Ö ezt megérti,
Nekem megéri!
Órájára nézett,- sietnem kell.
Legalább a következő helyről ne késsek el!

Itt hagyott mosolygós szemmel,
Nem bántam,
Még egy jót vacsoráztam!
Gyermekeim felhívtam,-jól vagyok!
-Egy csöppet se aggódjatok..
20200607
***

Kerges álmokat gyermekem míg lehet.
Míg fogom a kezed, s míg itt vagyok veled.

Kerges álmokat,de már elengedlek,
Ha repülni akarsz repülj
Én is repülök veled.

Kerges álmokat,már nem megyek veled,
De lelkem követ ott vagyok neked.

Kerges álmokat, valóra válsd,
legyen cselekedet,
Célra tőrő, mostmár megengedet.

Kerges álmokat míg megteheted,
De már csak akkor megyek veled ha megengeded.

Kergess álmokat s ha mégis szárnyad szeged,
Jó anyád mindig vár,hozzám vissza jöhetsz.
20200610
***

Apám

Nehéz sorsról írnom, tán titkaim egy része,
Nem adnám át soha senki terhére.
Ezt is önzőn lelkem mélyén elzárva rejtem,
És úgy viselem hogy el ne felejtsem!


...Talán azért szeretem mindenkinél jobban,
Mert hiányát szeretettel pótoltam.
... Talán azért szeretem mindenkinél jobban,
Mert nem volt, így nyugodtan rosszalkodtam.
... Talán azért szeretem mindenkinél jobban.
Mert nem létező emléket hordoztam.
... Talán azért szeretem mindenkinél jobban,
Mert én alkottam őt gondolatomban.
Biztos azért szeretem mindenkinél jobban.
Mert a legjobb apa volt kiskoromban!

20200616

***
Lélek nyugalma

Van egy oldal kis könyvembe,
Nincs ott más csak könycseppecske.
Oda jöhet sírás rivás,
Engedélyezett nyavalygás.

Sokszor van, hogy hanyagolom,
Hogy Öt meg se látogatom.
Meg is kérdi,- mi a bajom?

Bajom az ha ki is nyíltak,
Csak könnycseppek potyognak.
Kezem zsibbad, írás nehéz,
Szemem nem lát, könnyem emészt.

Mosolyommal tova Intel,
Szomoromra nem tekintek,
Lelkem nyugvására térek.

20200619

Jelenet.
Történt és megesett ez a hetedik fejezet...
??????
Jó gondoltok
Mit ér egy jó gondolat,
Ha hozzá riadt tétlen az akarat...
... Egyszer csak látod másé a dicső magasztalat.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!