fekete blogja
Személyeskiirtalak
az jutott eszembe
veszek egy fejszét
a kezembe
hisz oly édes vagy
mikor fáj a fejem
akkor kiirtalak
ha megbocsátod bűnöm
felkészülök rá
én leszek számodra a halál
ha elfogadsz egy percre
lemosom rólad a vért
s így tiszta lesz minden
ha véged lesz nem fáj nagyon
tudom te is így akarod
idegen
itt van eljött ujra
félelem rázza körül az udvart
csak a fejedet rázod
utáljara jön a tavasz
nincs semmi ami marasztalna
nincs szerelemed aki visssza tartana
ez itt a fekete ember
kiírt mindenkit aki nincs vele
holttá tesz mindenkit az idegen
tedd meg
gyere és mocskold össze ruhám
gyere és vérezd össze testemet
emlékezz ahogy végig jársz az úton
mindenütt fák magaslanak
hát fogd meg a fűrészt és írtsd ki őket
ahogy a családod fogod
mikor itt lesz az éj s az ideje
hidd el könnyű lesz
csak tedd amit mondok
apám
apám szólt fiam kersztre feszítelek
holnap már ott lógok fenn a fán
megérdemlem minden bűnöm pedig nagyon fáj
ha még élek kérlek hollók csípjenek
halálom közt leköplek tégedet
olyan jó
oyan jó hogy még élek
a napokat egyenként számolom
ha kell a húsba kést vágok
olyan jó ha nézel
szemedben tükör a palást
kezemben a fegyver rád vár
még nem öltem embert
pedig te arra vársz
eljött az idő ami lefesti neked a halált
nem hiszed el magad sem
pedig itt vagyok már
s elkapom a torkod hátha jól esik neked is
olyan jó hogy még élek
a napokat egyenként számolom
és veled végzek