farao blogja

Részeg vagyok, még is mindig csak innék!

Tavasz virágait belehelem,

Az esti szellőt vállamra veszem,

Az életről csillagképekben írnék.

Ha megtalálnám, hol a lélek, vinném,

A mennyasszonyom lenne, s mindenem,

Megszöktetném, át hegyen s völgyeken;

Jó végtelen lenne otthonunk, ismét.

Hol tündérek a felhőkkel csatáznak,

S az angyalok őrzik a nevetést,

Hol mindig fény van, koldust nem látsz százat,

S nincs sátáni lugas, és cselvetés.

Hol Ég-mezők varázsa virág ágyad,

Hol Mozart-szonáta a szenvedés.