farao blogja

                                     Akárki légy' a távolból figyellek.

                                     Kegyetlen ífjúságod andalít.

                                     Szeretlek és a múltból irigyellek;

                                     Könyörgök, tartsd a titkod, holtodig.

                                     Hogy ki a barátod és ki az ellen?

                                     Az erős gyenge, és a gyáva visz,

                                     A némaság is jobb, ha kell a fegyver,

                                     S a tűz, amelyből meríteni bírsz.

                                     Légy kritikus, de ne árts! és az álmod

                                     A tüskés rózsaágyadon nevet,

                                     S ha felragyog szemén a kígyó, s bántod,

                                     Nyakad veszi, s lehullik szép fejed.

                                     S hogy mitől gyönyör még a kín is, látnok?

                                     Te Jövő tudó, el sem képzeled!