Kutyaszív

fabion•  2019. augusztus 28. 18:55

 Kutyaszív




Mikor eljött a hajnal , és vérző szívvel , fejjel támolygott ki az odújából ,
Hatalmas fájdalom amit belül érzett , az eltompult testi kínjai között .
A bánat mit magában hordozott évek alatt , amit a gazdájától kaphatott …
Gyötrő emlékek öntötték el kitikkadt kis testét -lelkét , túl soká nem bírja
már ,
Hogy mi lesz holnap... nem tudni , de már már látja vélni  a halált
Beleborzong , mit vétett mégis a gazdának , hogy ezt érdemelte ...
Verték és kínozták majdnem halálra , épp hogy megúszta élve …
Nem látott szegény más kiutat , mint hogy menekülőre fogja …
Mialatt kóborolt éhen -szomjan az erdőben ,sírást hallani vélt …
De így leszakított fülével nagyon halkan jutott el a hang hozzá..
Aztán egyre közelebb ért a hanghoz , és már látta honnan jön ,
Egy kicsi bokor alól , halk nyöszörgés hallatszott , hát benézett ki ő .
Rémült szemeket látott , és furcsán eltorzult kis pofát , így ment tovább ,
Mikor oda ért és ránézett látta hogy ez egy kis kölyök eb, aki sírdogált !
Gondolatban le játszotta mi történhetett , de azért megkérdezte a kölyköt .
A kölyök elmondta hogy elköltöztek a gazdái és Ő elkóborolt így itt maradt
Nem tudja hol keresse sem anyját , sem gazdáját , hontalan lett kis szíve !
A Kutya oda dugta orrát a Kölyök orrához , mintha erőt adna neki
És ekképpen szólt:
  - majd segítek , hogy megtaláld anyádat és a gazdád !
Érezte nem szabad egyedül hagynia a Kölyköt , így leheveredett mellé ,
Aztán mikor eljött az este , kipihente testi fáradtságát ,így szólt neki :
    -Gyere most kell mennünk , a sötétség mellettünk lesz ,
    -Megvéd és oltalmaz , meglátod segít majd Bennünket !

Útnak indult a két eb és botorkálva de nagyon siettek ,
Hisz az este oly hamar libben el mint ahogy jön a nappal .
Enni nem volt semmi , így vizet kerestek és szaglásztak ,
Amerre mentek minden úton , csak száraz port találtak .
Néha megálltak , a Kutya a sebeit nyalogatva fel fel nyűszitett
A kapott verés és kínzás nyomai nem csak a szívében égtek …
De nem ért rá a kínjával foglalkozni hiszen itt a Kölyök !
Neki feszülten lábra állt a Kutya és folytatták az útjukat .
Látta … a Kölyök , aki napok óta nem evett ,
Hiányzott az anyja és az elvesztett szeretet !
Lapos bordáján , lötyögött a kifakult szőre ,
Minden lépésnél megroggyant a kis térde …
Hogy mi lesz nem gondolt a Kutya másra ,
Csak arra , ha nem találják meg a gazdát és a Kölyök anyját ,
Mindketten oda vesznek az erdő sűrűjében , és akkor vége …
Minden erejüket összeszedték és igyekeztek a házhoz ahol a Kölyök lakott ,
Kutya körbejárta megnézett mindent és nagyot sóhajtva beszívta a szagot .
Aztán szólt a Kölyöknek akinek csorgott a könny a szeméből
   - Gyerünk ! Mennünk kell , mindjárt pirkad és világos lesz erre most nincs  időnk !
Érezte a nőstény szagát .. és elindultak tovább , a Kutya hirtelen megállt .
Gyere víz szagát érzem ...
...és mentek a szag után , lám lám egy nagy tó egy ház udvarán !
Belopóztak szép csendben , aztán ittak .. és elterültek a tópartján !
Kezdett világosodni , mikor észbe kaptak , de a Kutya érezte maradni kell …
Látott egy csűrt az udvaron és szalmabálát , így belopoztak és belebújtak .
Víz volt .. nem haltak szomjan ! Csak nem maradhattak és ezt tudták .
Elmúlt a nappal és mikor feljött a hold , és Ők ismét útnak indultak .
Kiértek a faluból és ráálltak az útra , de tudták az embert kerülni kell ,
így ha valamit láttak meglapultak az árokban , aztán újra elindultak .
Sok napon keresztül mentek mire egy egy faluhoz értek ,
találtak egy csapot , ittak , szaglásztak és körülnéztek .
Volt hol megkergették Őket más kutyák , védték a vackukat ,
De Kutya inkább menekülőre fogta ,mint otthagyják a fogukat .
Volt aki útjuk során vetett ki nekik ételt
volt ki bottal adott a tulajdonának hitelt !
Igy mentek heteken keresztül sok sok rossz történt velük
de előfordult az is hogy megingott mi volt az uticéljuk .
A Kölyök felnézett a Kutyára , tisztelte benne azt az erőt ,
Látva nyílt sebeit , elfogadta hogy a Kutya neki csak segít !
Eddigi útjuk során a Kutya soha feleslegesen nem beszélt ,
Beburkolózott mély fájdalmába , és ment a Kölyök előtt .
Hónapok alatt a Kölyök megerősödött , megedződött ,
A Kutyának a sebei is beforrtak , bundája koszos volt csapzott ,
De a kutyaszíve az szomorú , és a hangja bánatosan hangzott !
   - Te Kölyök innen már menj egyedül , mert ott van a Te otthonod .
Érzem szülőd szagát , mert megleltük az elveszett anyád és gazdád !
A Kölyök hitetlenkedve fordul felé :
   - Ne mondj ilyet , gyere Te is ,Hova mennél ? Hisz nincs senkid ! Az én gazdám egy jó ember !
És ahogy kimondta a szavakat , már vonszolta is a Kutyát ezerrel !
Berobbantak a ház udvarára …
A Gazda pont kint teregetett , mellette egy gyerek feszengett ,
Mikor a Kölyöknek a gazdájával összeért a pillantásuk ,
Atyaég ! Most ? Fél pillanatra megtorpantak mindketten ,
a gazda megállt és nézte Kölyköt , mikor a gyerek elővisított
   - Anya !Anya ! Megjött ! Megjött ! Pamacs az én kiskutyám !
A Kutya szeretettel nézte hogy borul a Kölyök a gazdi nyakába végre !
A nagy hangra kijött a Kölyök anyja , és hirtelen megtorpant ,
nem tudta jól lát e , megdörzsölve mancsával könnyes szemeit …
meglátta kisgazdi ölében ugráló Kölykét akit elveszettnek hitt !
   - Megjött Pamacs az egyetlen vérem ! …-
így kiáltott az Anya
fülét hajtva úgy ugrott oda majd feldőlt a kisgazda …
Miközben boldogan ugrándoztak és a gazdiék örültek ,
A Kutya jobbnak látta , hogy Ő bíz elinduljon délnek …
Miközben ezt Kölyök vagyis Pamacs ezt meglátta ,
Oda rohant anyjához , akit a Kutyához cibálva …
Elmesélte , mi történt azóta velük , Á-tól ...Z -ig .
A Pamacs gazdija csak nézte az eseményeket ,
De nem is kellett hogy értse a kutya beszédet .
Amit látott akkor …
az épp elég volt ahhoz ,
hogy megértse azt ....

A Kutyaszív mindig haza húz !

2019 04.08. saját szerzemény
Minden jog fenntartva !

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!