fabion blogja

Hogy boldog lehess...

Ha egyszer nem áltatnád magad
És elfogadnád azt amit az élet ad ,
Láss , vedd észre a lehetőséged ,
Könnyebbé teszed vele az életed .

Tanulj abból amit hibát elkövettél ,
Mert mindig jobban  elérhető a cél ,
Mindig csak egyet tűzz ki magad elé ,
Könnyebb legyen menni a cél felé .

Biztos lesznek eléd gördülő akadályok ,
De hogy célba érj nem szabad megállnod !
De akkor arról az Útról ne térj le ,
Hisz ez a Te életed , ezt Te éled le !

Hogy boldog lehess éld az álmaid ,
Csak a Te szíved ismeri a vágyaid !
Tudom , nem lesz könnyű elindulni rajta ,
De könnyebb lesz ha a szíved is akarja !

Ehhez nem kell semmi mást megtenned ,
Mint megtalálni a lépcsőt és felmenned !
Ne csüggedj akkor sem ha elfárad a lábad ,
Haladj lépésben akkor is eléred a vágyad .

Soha ne csüggedj ha elsőre nem sikerül ,
Még akkor se ha életed borul fenekestől ,
A célod mindig a szemed előtt lebegjen ,
Így elérheted amit kitűztél az életedben !

Higgy magadba és tarts ki mindenáron,
Akkor is ha jön valaki hogy utadba álljon ,
Az biztos , voltak és lesznek is majd irigyek ,
Az idő neked dolgozik , akkor is ha ilyenek !

Budapest , november 12, 2016

Saját szerzemény, minden jog fenntartva !

Emlékül egy kedves Pipacsnak ...
 
Kövek közt nött egy élet sarja ,
Meddig él ? Amig isten akarja !
Mikor a kora esti lepel betakarja ,
És felébreszti a hajnal harmatja !

Éjjel össze csukódik a virágja ,
Mikor süt a nap , akkor kinyitja .
Még sem magányos ez a kisvirág
Tudja jól , hogy övé az egész világ .

Boldogan mosolyog a mindennapokra ,
Hisz rá is mint mindenre ,ragyog a sugara !
Büszkén emelt fővel ide oda hajlong ,
Szellővel táncol a kiszáradt kő placcon !

Ohh honnan az erő e csöpp virágba ?
Milyen pici és vékony vézna a szára !
,,,Az Istentől kaptam az életem ,
A földanyában gyökerezem . '''

Búgja a kisviràg csendesen ,
Én még mindig őt figyelem !
Káprázat és minő csodás,
A kővek kőzt élő kisvirág !

Ahogy perzselte a tűző nap ...
Mint később elmentem felé...
De már csak a szár éldegélt...
Kis szirmait elhordta a szél !

Hanjga ma is fülembe cseng ,
Azt ma is tisztán hallom még .
Szeretettel beszél és vidáman ,
Noha tudta , pár napos élete van !

Mégis boldog volt és mindig nagyokat kacagott ,
Minden reggel ...ha finom friss harmatot kapott !
Mert ebben a kis viràgban is ott van az isten fénye ,
Ember lelkét mindig bearanyozza a bája ,szépsége !

Ime lefotoztam ezt a kislényt , mert igy élete nekem szép emlék marad ,
Szeretettel gondolva rá , ha nyilik majd újra egy kedves pipacs virág
Talàn ember elgondolkodik rajta egyszer ...
Hogy milyen károkat okozhat a vegyszer ...

Mert az élet ott van ...földben , fűben , fákban ,
Csörgedező patakokban , minden kisvirágban !
Mig ezek a kis lények élnek és léteznek ,
Addig az emberek is nyugodtan élhetnek !

Mert a természetben van Istenünk munkàja ,
Amit nagyon rég két kézzel épitett e világba !
A Mi földbolygónk boldogságára és szépségére ,
Hogy életedet szórja be a természet szeretete !

Igy bucsúzom Tőled Te bájos , kedves kisvirág ,
Amit adtál én nekem azt el nem veheti a világ !
Piros kicsiny szirmaid felkapta a szél,
Az egész világ a piros pipacsról mesél .

Olykor kövek között gyökerezve dalolt ,
Széllel táncolva , a forrósággal dacolt !
Büszkén viselte a szirmai elvesztését ,
Hisz a földanyában rejtette a gyökerét !

Egy év múlva új erővel születik majd újjá ,
Örömet adva azoknak akik már öt várják !
És mert akár mi történt a föld is gömbölyű ,
A kis pipacs tőrténet is igy lett gyönyörű !

A magányos farkas legendája

Pedig tudnád úúúgy szeretni és vele hálni ,
és tudod azt is , hogy történhetne bármi !
Nem vagy nagy és erős , nem vagy bátor,
hisz lány farkas vagy , így bánatoskodól !

A falka is kitagadott , a szüleid is megölték ...
Egyedül maradtál kölyök korodtól , már rég !
Ha kimész vadászni mert éhes vagy a rejtekedből ,
A falkával is harcolnod kell , mert az életedre tőr !

Érzed nem akarsz már harcolni sem , éveken keresztül ,
nincs barátod akiben bízhatsz , nincs aki téged megtűr !
Pedig hiányzik az hogy családod legyen , az anyai ösztön ...
belül kínoz évek óta , a vágyad nem csitul , majd” megöl !

Egyre éhesebb vagy , szeretetre vágyol ott belül ,
a szeretet éhséged , bánatod a szemeden is kiül .
Izzik benned valami , amit nem ismersz , csak érzed ...
Úgy gondolod , ha elfojtod nem ez lesz a végzeted !

Arra gondolsz , neked is megjárna a szeretet ,
Nem halhatsz meg csak úgy , h” soha ne szeress !
Hosszú éjszakáid hiába váltják a nappalok ,
a családod és a falka már régesrég elhagyott .

Erőd is fogytán van pedig még élhetnél..
Így búslakodsz egy öreg fa törzsénél ...
Míg nem halk zörejjel nyílik egy bokor .
és a zajra összerezzenve állsz meg egyből !

Azért kíváncsian bukkansz elő a fa árnyékából ,
ki az aki csörtetve a bokorból hangosan előtőr ..
Mozdulatlanul állsz szemben egy pislogó szempárral
csak néz Ő is ,hihetetlen! ezüstszürke hím farkassal !

Csak néztek egymásra pár percig némán ,
mire megmozdul a hím , elindul tétován ...
Odaér melléd , körbeszaglál és bele néz
a két szemedbe , amit közben ráemeltél :

Nem szólsz , csend van körülöttetek ,
csak az erdő , a levelek beszélgetnek ...
A tested elmond mindent Neki amit lehet ,
Az izzó parázs érzed kigyúlt köztetek !

A magányod egy csapásra szűnik meg úgy érzed ,
ám a hím , elindul az erdő sürüjébe és visszanézett,
szemével intett menj vele , bár kicsit megtorpantál...
de szíved azt súgja ne tétovázz ,menj vele , fussál !

Elindultatok az erdő sűrűjébe , nesztelen és csendben ,
Amire leszállt az este a holdfénynél meglátni vélted ,
amit egész életedben csak reméltél és szerettél volna ,
a hím elvitt oda , arra a helyre ahol van az Ő otthona !!

Elmosolyodott , megállt mikor elértétek a szikla bejáratát ,
az orrával bökve az irányt , erre jöjj terelgette az aráját .
Amíg ránéztél, szemedben meg csillant egy könnycsepp .
Ezzel véget ért az egyedüllét , a magányosságod végleg !

Oda ment és megnyalta az orrod , ami őrjítő volt Neked ,
az egész tested lángolt , a barlang forgott , izzott körülöttetek .
A szerelmetek éjszakáján ahogy a kéjjel egymáséi lettetek ,
csak azt vettétek észre hogy felbukkant a nap is felettetek !

A napot a szikla tetején töltve , heverésztetek sokat beszélgetve ,
elmesélte a hím hogy hosszú éveken keresztül az aráját kereste !
Sokáig a pillanatot várva arra , hogy akire rámutat a szíve ,
azt a nőstényfarkast akit szeretni tud , a saját vackába vigye !

Telt múlt az idő , lett sok sok kölyke a fiatal farkas párnak ,
Végre megtalálták a hőn áhított boldogságukat egymásban !
a kölyköknek a bundájuk ezüstösen ragyogtak ,
a szikrázó napsütésben csodaszépen csillogtak .

A hím a falkával is megküzdött asszonyáért ,
totális győzelem volt a párnak , ezen a nászért !
Mindenki fejet hajtott a falkából , ha kimentek vadászni ,
elfogadva a tényt , a nöstény többé nem egyedül vadászik !

Szép családja volt és szerető apjuk a kölykeiknek ,
És az ifjú farkaspár az elismerésnek örvendhetnek .
Tiszteletet vivtak ki maguknak a farkas falkától ,
Igy a történetemnek is vége lett és lám jóval zárul !

Budapest , április 10, 2018

Pompázik a napsugár , táncol a szél,
Arcodba néha fájon , csipősen ér.
De évszakok változnak , ilyen a tél ,
Csak annak mutassa arcát így, aki fél !

Ne félj a téltől , lágyan a hó betakar ,
Óv a széltől , és csodálatos az avar !
Minden évszaknak ,van szépsége ,
Bár minden télnek van rémsége !

Csak a szépet nézd és azt ami megkap benne...
Gyönyörű a kék égbolt még szebb a naplemente,
Mikor havas a táj , csupa fehér minden ,
Körbe jár a szemed ily csoda máskor nincsen !

Mikor hull a hó , tartsd ki kezed,érintése lágy ,
Csak ilyenkor érezheted , mikor elkap a vágy ,
Hogy simogasd és megfoghasd a hópelyheket ,
Mert a föld forog,a tél a vég és tavasz a kezdet !

Aki szereti ,hogy fehér minden, a télnek van varázsa ,
Mikor nagy pelyhekben hullik a hó a faágra és imádja !
Csillogása elkiséri és várja a reggelt , kinézzen az ablakon ,
Gyönyörködhessen és rámosolyoghasson a télre csendben!

-A fák , a virág és lombok ,
Mely szirmokat bontott,
A látványa egy gyönyör ,
mely a szépségnél elő tőr,

-A csodálatos réti virág ,
mely kibontja szirmát ,
a hegyek vonalát ,
mely a síkot szeli át ,

-A tavak és folyók zaját,
mely a csendet töri át .
miért is imádom e földet ?
mindnyájan itt születtünk ,

-Ez a kis föld mi kis hazánk !
-Vannak csodáink , míg élünk
talán úgy is addig remélünk.
Hogy nem sokára szebb lesz

és sokkal jobb az életünk !
-Ez a föld miértünk szenved ,
sokszor letörölt könnyeket,
ontottak már ezért a kis földért ,

sokan kérdezték hogy ugyan miért !
-Láss ember ! És lásd amit látni kell !
A fény és az éj váltakozni mer !
Tégy igy ! Változtasd életed ,

Kelj boldogan , amíg lehet !
-Tedd el a kést , dobd el fegyvered !
Egy az életed , s halálod is egy lehet .
Szeresd a szépet , őrizd az emléket ,

adj mosolyt , ételt , italt akinek kelhet,
-Ne ítéld azt ,aki ma nem tud vissza mosolyogni ,
talán eljön egy nap , majd Ő fog neked adni !
Szeresd a földet és az emberiséget ,

soha nem tudni mikor mit hoz az élet !
-A föld is velünk együtt öregszik lassan,
Eljön az este és van mikor hajnal van .
Mert oly csodás napfelkelte ,

Mikor a holdat, a felhő elfedte ,
-Mily gyönyörben részünk lett,
e földön van , máshol nem lesz !
A tarka virágok befedik a tájat,

Az emberek , mind egy úton járnak !
-Igaz , mindenkinek más a sorsa ,
de nem változik e a földnek arca ?
Talán az ember is boldogabb lehetne ,

Ha kicsit másokért is többet tehetne ,
-Hiszen mindig szebbnek látszik a világ,
Ha valaki elhinti szívélyes mosolyát !
Ez a kis föld mely a hátán hordoz minket ,

Még szebbre és még jobbra ítéltetett !
-Mi akik a föld legszebb lényei vagyunk ,
Vigyázzunk rá , és csak örömet hagyjunk ,
Szeresd az állatot , a növényeket ,

És Ne ! Ne pusztítsad ki Őket !
-Tiszteld a patakot és a folyókat ,
mert abból oltod olykor szomjad !
Szeresd a lombos erdőket és a fát ,

hisz azzal melegíted meg a vacsorád !
-Az állatot ne öld meg ,ha nem vagy éhes ,
mert nagyon fogynak és a számuk véges !
A virágot is inkább ültess ,le ne szakítsad ,

Ha letöröd akkor a vázában csak elfonnyad !
-Ahogy van úgy szeresd a természetet,
Az így csodálatos ahogy megszületett !
Mert a föld a miénk , senki másé ,

Nagy felelősség ez... AZ  EGÉSZ  VILÁGÉ... !