fabion blogja
EgyébA viz az nagy úr !
A tenger, olyan mint az ember !
Tajtékzik , csapdos és morajlik !
Dühössen vágtat mindenen át,
Ő általa ,miatta dühös a világ !
Ha jókedvü , sütkérez a napon,
Csendessen hömpölyög a patakon .
Halkan csobog ,suttogja feléd ,
jöjj csak jöjj ,idd testem nedvét !
Csendessen szeliát a végtelen sikot,
akár hegyeknek barlangnak vájt likját !
A viz mondják nagy úr , , Ha dühös be vadúl ,
Ossza a halált és gátakat törve zúz !
De tud szelid is lenni Ő ,
A viz az egyetlen éltető .
Amit ember nem nélkülözhet ,
Éhezhet , viz nélkül nem létezhet !
A viz a föld egyik nagy ura ,
Ahol van a föld paradicsoma !
Vizzel éled az életed , a mindenünk ..
A legnagyobb kincs , és ellenségünk !
Örök mécsesek..
Mikor mindenki nyugovóra tér
Fellobbanik az a titkos fény !
Az örök mécsesek lángja ,
Mely égből a földet bevilágitja .
Nap mint nap utat mutatva annak ,
kik mindig a szabad ég alatt alszanak ,
Megvilágitja gyönyörű fényük,
Gondoktól barázdált szépségük .
Millió csillag az égen ,
csak nekik táncolnak ,
Irigylön kacsint a hold ,
Ő most elhanyagolt !
Minden embernek van egy csillaga ,
Amit nappal nem láthat, csak éjszaka !
Ha feltekintesz az égre Te is láthatod ,
A Tiéd amelyik legfényesebben ragyog!
Az a Te örök mécsesed lángja ,
A földi léted végét is csak Ő várja !
Probálod gyorsan megszámolni Őket ,
Vajon hányan vannak messze Tőled ?
Egy darabig tudod csak számolni ,
De már fejed lennt és lehet álmodni !
Álmodban fütyörészve mész a munkába ,
És haza a családodhoz a házadba !
A gyerekek kacaja , könnyet csal a szemedbe ,
Istenem ha anyám , apám is itt lenne ...
Meleg étellel , itallal várna az asszony ,
Alig várja már öledbe huppanjon !
A gyerekek zsivaja még éjjel kicsit elkisér ,
Aztán késö van mindenki pihenni tér !
Felkapod öledbe ,átöleled asszonyod derekát ,
Óvatossan csukod be a gyerekszoba ajtaját !
Szerelemre vágy , mint mindenki más ,
Érzed már fel izzik a lanyhadt parázs ,
Öleled ,csókolod millioszor elmondod ,
Életed ,imádod a mátkád a boldogságod !
Aztán eljő a reggel , és törlöd a szemed a kezeddel ,
A könnyáztatta párnád ,gyürögeted szenvedéssel !
Nem világitanak az álmot hozó örök mécsesek ,
És alig várod az estét hogy ujra elhozzák ezt Neked !
Budapest . november 09, 2018 Saját szerzemény , szerzői jogok fenntartva !
Mennyei Sólyom / Falcon Heavenly
Mennyei Sólyom / Falcon Heavenly
Valamikor régen történt , útra kellt a sólyom,
Hogy párt keressen , majd boldog lehessen , Messze vagy túl közel kereste a párját , talán , Nem tudni , hogy történt , a furcsa éjszakán .
Ahogy magányosan szelte át a végtelent , Megpillantott egy szomorú sólyomleányt . Nem igen mert közelebb repűlni a sólyom , Csak messzíről fürkészte egy hegy ormon !
Mikor hajnalodott a sólyomlány elrepült , A Solyom vágyón nézte amíg elnem tünt . Valami megmozdult benne , és azt érezte , Ezt a valamit még csak nem is ismerte !
Majd Ő is elindult búsan a messzeségbe , Ahogy szárnyalt , bele repűlt a felhőkbe , Ragyogó fekete szárnya csillogott messze , Aki csak arra repűlt a figyelmét felkelltette !
A Sólyom nem is igazán foglalkozott vele , A sólyom leány járt a fejébe , nem feledte ! Érezte ha rá gondol , melegség járja át a testét , Gyönyörű volt a lány tolla , megfogta a lelkét !
Erre a gondolatra bizony nagyon szomorú lett a sólyom , Lessz e alkalom rá , hogy láthassa még a hegyormon ? Újra szerette volna látni őt , aki a hatalmába kerítette , Szeretett volna vele repdesni ,táncolni a lágy szeleken !
Közben újra alkonyodott , erre vissza felé vette az irányt , Közben arra gondolt , megnézi a helyet ahol látta a lányt ! Ahogy közeledett a helyhez , látta hogy nincs sehol a lány , Megfordult és amerre látta őt elrepűlni arra vette az irányt !
A szemével vágyakozón kutatta egész éjjel , merre lehet Ő , Érezte az életében most csak ez a sólyom leány a megmentő ! A szíve furcsán lüktetett érte és a testében reszketve kérte , Jöjjön el a pillanat hogy a sólyom leány is reszkessen érte !
Miközben mélabúsan csapkodva haladt előre , nem figyelte , Hogy valaki messziről , amerre szállt , Őt a szemével követte ! Megfordult és nem hitt a szemének , meg dörzsölte és nézte , Ki az aki Őt a szemével követte , közelebb ért el sem hitte !!
Sólyom leány ! Erre a Sólyom majd elveszítette az egyensúlyát , Tisztán beleremegett a gondolatba is , és ahogy meglátta aráját ! Könnyes szemmel szárnyalt hozzá , érezte hogy itt a boldogság ! A Sólyom leány várta míg oda nem ér , és körbe repűlte párját !
A fehőkben járták a táncukat , összefonódtak szerelmesen , Egymással járták el nászuknak a hű táncát oly sejtelmesen ! Mindketten csodásan érezték magukat , hogy egymásra leltek , Órák , napok gyönyörű időszakok voltak és egyre csak teltek .
Az első fészkük is készen van , a tojások hamarosan kikellnek , Sólyom büszkén járta atyai táncát a szerelmével , míg pihentek , De a fiókák miatt a tojásokra hamar rákellett ülnie a párjának , Igy messzíről gyönyörködött , és mosolyt küldve egymásnak !
Szerelmes szemükben a szívárványnak összes fénye ragyogott , A lelkük szárnyalt egymás mellett a kékes szürke felhök fölött ! Boldogságuk határtalan volt , mint a csillagos égen a kék fátyol , Magával ragadva a szívükben sokáig elrejtve maradt mámort !
Hamarosan kellnek a fiókák , Sólyom nagyon várta ezt a percet , Apa lesz , büszkén nézte párját , mialatt a lány még nem pihent ! Rendületlenül ülte a tojásokat , és nézett a Solyom után vágyón , Aki elment vadászni , hogy így tudjon most segiteni a lányon !
Ahogy repült a Solyom , még vissza nézett a szeretett arájára , És akkor hirtelen a semmiből valami becsapodott a tollába ! Ami rögtön megállította a Sólymot , az egy hatalmas fájdalom , Bele hasított a testébe , érezte nem tud tovább menni itt a vég !
Amikor ránézett a tollára remegve látta a vörösen omló vért ! Nem bírta felemelni a szárnyait , és elkapta egy gyengeség , Örjöngve nézte a távolságot a fészek és ami közte volt még , Próbát csapkodni a szárnyával , időben odaérjen , de ez a vég !
A Lány közben észre vette a Sólyom halál tusáját , oda szállt , Már nem tudta a szerelmét megfogni , így már zuhant tovább , Vadász golyója találta el a párját , a szeméből ömlött a könny , Nem tehetett érte semmit , tudta ezt nagyon és ez nem közöny !
Mikor lehullott a levegőből a Sólyom , a lány mellette volt , Érezte hogy most lett vége mindennek , a Sólyom meghalt ! Most már a mennyekből nézett reá , és onnan vigyázta Őket ! Mennyei Sólyom és a Sólyom leány története így ért véget !
Budapest . 2019. Július. 14.
Saját szerzemény ! Minden jog fenntartva !
Hogy boldog lehess...
Hogy boldog lehess...
Ha egyszer nem áltatnád magad
És elfogadnád azt amit az élet ad ,
Láss , vedd észre a lehetőséged ,
Könnyebbé teszed vele az életed .
Tanulj abból amit hibát elkövettél ,
Mert mindig jobban elérhető a cél ,
Mindig csak egyet tűzz ki magad elé ,
Könnyebb legyen menni a cél felé .
Biztos lesznek eléd gördülő akadályok ,
De hogy célba érj nem szabad megállnod !
De akkor arról az Útról ne térj le ,
Hisz ez a Te életed , ezt Te éled le !
Hogy boldog lehess éld az álmaid ,
Csak a Te szíved ismeri a vágyaid !
Tudom , nem lesz könnyű elindulni rajta ,
De könnyebb lesz ha a szíved is akarja !
Ehhez nem kell semmi mást megtenned ,
Mint megtalálni a lépcsőt és felmenned !
Ne csüggedj akkor sem ha elfárad a lábad ,
Haladj lépésben akkor is eléred a vágyad .
Soha ne csüggedj ha elsőre nem sikerül ,
Még akkor se ha életed borul fenekestől ,
A célod mindig a szemed előtt lebegjen ,
Így elérheted amit kitűztél az életedben !
Higgy magadba és tarts ki mindenáron,
Akkor is ha jön valaki hogy utadba álljon ,
Az biztos , voltak és lesznek is majd irigyek ,
Az idő neked dolgozik , akkor is ha ilyenek !
Saját szerzemény, minden jog fenntartva !
Emlékül egy kedves Pipacsnak ...
Emlékül egy kedves Pipacsnak ...
Kövek közt nött egy élet sarja ,
Meddig él ? Amig isten akarja !
Mikor a kora esti lepel betakarja ,
És felébreszti a hajnal harmatja !
Éjjel össze csukódik a virágja ,
Mikor süt a nap , akkor kinyitja .
Még sem magányos ez a kisvirág
Tudja jól , hogy övé az egész világ .
Boldogan mosolyog a mindennapokra ,
Hisz rá is mint mindenre ,ragyog a sugara !
Büszkén emelt fővel ide oda hajlong ,
Szellővel táncol a kiszáradt kő placcon !
Ohh honnan az erő e csöpp virágba ?
Milyen pici és vékony vézna a szára !
,,,Az Istentől kaptam az életem ,
A földanyában gyökerezem . '''
Búgja a kisviràg csendesen ,
Én még mindig őt figyelem !
Káprázat és minő csodás,
A kővek kőzt élő kisvirág !
Ahogy perzselte a tűző nap ...
Mint később elmentem felé...
De már csak a szár éldegélt...
Kis szirmait elhordta a szél !
Hanjga ma is fülembe cseng ,
Azt ma is tisztán hallom még .
Szeretettel beszél és vidáman ,
Noha tudta , pár napos élete van !
Mégis boldog volt és mindig nagyokat kacagott ,
Minden reggel ...ha finom friss harmatot kapott !
Mert ebben a kis viràgban is ott van az isten fénye ,
Ember lelkét mindig bearanyozza a bája ,szépsége !
Ime lefotoztam ezt a kislényt , mert igy élete nekem szép emlék marad ,
Szeretettel gondolva rá , ha nyilik majd újra egy kedves pipacs virág
Talàn ember elgondolkodik rajta egyszer ...
Hogy milyen károkat okozhat a vegyszer ...
Mert az élet ott van ...földben , fűben , fákban ,
Csörgedező patakokban , minden kisvirágban !
Mig ezek a kis lények élnek és léteznek ,
Addig az emberek is nyugodtan élhetnek !
Mert a természetben van Istenünk munkàja ,
Amit nagyon rég két kézzel épitett e világba !
A Mi földbolygónk boldogságára és szépségére ,
Hogy életedet szórja be a természet szeretete !
Igy bucsúzom Tőled Te bájos , kedves kisvirág ,
Amit adtál én nekem azt el nem veheti a világ !
Piros kicsiny szirmaid felkapta a szél,
Az egész világ a piros pipacsról mesél .
Olykor kövek között gyökerezve dalolt ,
Széllel táncolva , a forrósággal dacolt !
Büszkén viselte a szirmai elvesztését ,
Hisz a földanyában rejtette a gyökerét !
Egy év múlva új erővel születik majd újjá ,
Örömet adva azoknak akik már öt várják !
És mert akár mi történt a föld is gömbölyű ,
A kis pipacs tőrténet is igy lett gyönyörű !
Budapest , május 19, 2018 Csillag M. Gyöngyi
A szerzői jog fenntartva !