Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
bárban
ezaz• 2018. április 24. 16:09
igen ez olyan
térben izolált viszony
te is komolyan
gondolod én viszont
de a távolság
ötezer kilométer
én a gondolatokat
kilóra mérem
és nem fátyol vár
csak az italom kérem
lelke magas nincsen szavam
tudat alatt tudata van
önmagán átívelő
interkontinentális velő
nagyon mélyről jön elő
a Holdon át a Napon át
keresgéli önmagát
nappalon és éjszakán
százmilliárd csillagképe
villog ég az égen
hív hogy válassz
szeme szivárvány bíborát
fixírozó hímbogár
nem ad választ
hiába fáradt
egy kicsi szodoma
egy kicsi gomora
nekem a szokottat
neki egy komolyabb
italt rendelünk
mielőtt felmegyünk
a kéróra
még fél óra
és záróra
BakosErika2018. április 26. 05:47
Borgőzös pillanat szerelem. :)
Remek vers.
Itas2018. április 25. 08:51
@ezaz: nagyon frappáns, köszi, megnevettettél :)
ezaz2018. április 24. 21:16
@Itas: összeütött tenyér, némi taps,
kedvem máris örömItas
/kicsit béna mert hiányzik egy t, de köszönöm./
@york: csak "álmodik a nyomor"
@Rozella: tudod, van egyszer az étvágy,
de ha nincs aki hozzá lét ád,
beéri az ember azzal, ami az útjában terem.
akkor is ha igénytelen. megítélni én nem merem.
de a bíztató szót köszönöm nagyon, asszonyom.
Rozella2018. április 24. 19:15
Sajnos már nem emlékszem ( a korral jár biztos.. .), hogy melyik versben olvastam, lehet, hogy nem is pontosan idézem, de valahogy így szólt:
"gyávák vagyunk, bizony
megrögzött gyávák,
s mindenki azzal csitítja étvágyát,
ami könnyen jön és igénytelen..."
Ezt nem a versedre értem, mert ez egy nagyon jó vers!
york2018. április 24. 18:35
"A távolságot mint üveggolyót megkapod"
Itas2018. április 24. 16:40
Woww..nagyot ütött, szuper!