Pereg a homok

…Milyen érdekes, hogy ezen gondolkoztam 15 évesen és közel 30 év múlva is ezen gondolkozom…

pedig, ha most újra 15 lehetnék, azt gondolom, hogy nem ezen gondolkoznék :)

 

Pereg a homok

 

Képek, emlékek,

eltűnve minden,

boldogság-kincsem,

örökké nincsen.

 

Nap napra eljő,

zuhog az idő,

pereg a homok,

egyszer meghalok.

 

Végtelen álmom,

a jövőt így várom,

véges az utam,

ami enyém, a múltam.

 

Ezernyi lélek,

keserves évek,

víg-szilaj kedélyek,

ködfátyolt éltek.

 

Átlátszók voltak,

mind elfoszlottak,

titkukat őrzik,

magukba fűzik.

 

Szép volt és jó volt,

de most már elmúlt,

a volt jó és volt szép

immár csak emlék.

 

Így élünk hát mi,

örökre itt lenn,

időnk mindig van,

nyugalmunk nincsen.

 1993.