erzsebet10 blogja

Hold sárga fénye ráomlik a tóra

csillogó tükrén csónakok úsznak, 

hullámain lágyan ringatóznak.

Felugró halak pikkelye felcsillan,

minthogyha a hold ezüstpénz szórna.

Szomorúfűz ágai vizet simítják

csintalan gyerekként pajkosan paskolják.

Nád susog, a szélben mintha csak súgna, 

nyári éjszaka titkáról dalolna.

Szerelmespár sétál a parti homokban 

boldogsággal telve csillagot számolgat.

Megriadt vadkacsa reppen fel ijedten 

meg van a bűnös is róka megy sietve.

Éjszaka fátylán csillaglámpás gyullad.

Göncölszekér vágtat, suhan a homályban 

kell-e szebb háttér nyári éjszakában.

Csillagszegett éjszakában,

ballag lelkem egymagában.

Körül ölel a néma csend

lelkem húrja tönkrement.

Elmélázok a világról

a régmúltról és a máról.

Rózsa illat érzem finom

tövise szúr, vérem csorog

Fölém hajol a pillanat.

Átkarol egy fényes alak.

Letöröli hulló vérem

felemel a messzeségbe.

Rózsa illat, selymes fények

nincs már tövis nem hull vérem.

Feledésbe tompul létem,

egyszer itt volt el ment végleg…

Bekuckózom hozzád kedvesem

szívdobogásod altatóm legyen.

Ölelésed védjen, mint madarat fája

lassan nyugvó lelkem fátyolruhája.

Simogasd hajam, mint enyhe szellő

becéző szavakkal mesélj álomfelhőt.

Kuckód melegében majd elszunnyadok

álmaimban a Te hercegnőd vagyok.

Magas vár tornyából figyelem lovagom.

Selyemkendővel intek,- itt vagyok-!

Te űzöd, lovad mi tajtékzik nagyon,

majd hercegnőd karodba zárhatod.

Összeforr a szánk s vele a lélek

minden percét megőrzi emlékem.

Az álomból lassan feleszmélek,

lovagom elszállt a messzeségbe.

Padlón vagyok, fel kell állni.

Fogd, a kezem segíts járni.

Első lépés majd a másik,

 csak ne legyen semmi pánik.

Ennyi kell, csak ölelj körbe,

szeretetet szórj ölembe.

Ne keresd a hibáimat,

nézz, magadba ott is akad.

Szoríts, jobban eggyé leszünk,

szépen lassan emelkedünk.

Már túl magasan járunk

csak egy pont a világunk.

Itt a csendben nem kell szólni

a gondolat is hangos nagyon.

Körül vesznek, a csillagok

szemed fénye szebben ragyog.

Úgy éget, hogy belehalok,

vagy talán ezt akarom!

Eleresztesz, tovaszállok

csillag szekér örök álom.

Padlón vagyok, fel kell állni.

Fogd, a kezem segíts járni.

Első lépés majd a másik

csak ne legyen semmi pánik.

Az életben egy változás

mint felhős égen villanás.

Megszakad a sorsfonál,

törött szilánk szerte száll.

Esik eső meg sem áll

utat mossa mennyi sár.

Tegnap még vagy holnap már?

Hogyan lesz a minden más?

Eljön-e a mindig nyár?

Eső után szivárvány.

Tövisek közt nő e rózsa?

Kezem mindig tövis szúrja.

Az életben egy változás

mint felhős égen villanás.

Megszakad a sorsfonál,

törött szilánk szerte  száll.