Első randevú

Az első randevúnk januári estén

izzott a levegő, szél simogatott enyhén.

Mintha számunkra készült volna e festmény

nekünk csillog Pest fénye súgta elmém.

 

Úgy éreztem akkor a fény tart tenyerében

nem éget, lassan ringat fénytengerében.

Úszok, ahogyan hajó dunai hullámban

mint ficánkoló halak kellemes sodrásban.

 

Minden eltűnt körülöttem csak lebegtem

végleg elvesztem szemedben csak fecsegtem.

Közben a szavakat izgulva kerestem,

szórakozott kamaszlányként repestem.

 

Rövid séta és ledőltek a gátak

mozdulataink természetessé váltak.

Egyre szorosabbá szövődtek kusza szálak

végül csókkal pecsételődtek vágyak.

 

Felejthetetlen csodálatos este

szeretnék ismét visszamenni Pestre!

Átélni újból közös élményünk varázsát

januári fények tündöklő csodáját!

 

2016.12.18.