Az elveszett fény

Már látom az alagút végén

a fényt, úgy érzem kicsi 

vonatom mindjárt kiér.

Egyszer csak lassul és 

kereke leáll, és ellepi a 

köd, az alagút bejáratát.

A kicsi motor próbálkozik,

pöfög még, egy kettő.

De feladja, kevés az erő.

Csak áll ott a ködben, 

némán, meredten pedig 

egy sóhajnyira a fény.

Ha elérné, talán be is 

indulna ez a kicsi gép.

De itt maradt némán. 

Berozsdállik és a fényt

már csak akkor látja, mikor 

ezt mutatja az álom szárnya.