Súgnak a füledbe.... Ha fáj visszasírod....

Súgnak a füledbe....

•Ha fáj visszasírod....

•A múlt árnyéka....

A síron túli hangok,
amit hallani vélsz.
Súgnak a füledbe,
hirtelen félsz.
Valóságnak tűnő,
távoli sejtelmes remény.

Mely valaha édes volt,
mindent megadnál most.
Csak még egyszer halld,
hívó kedves szavát.
Most elillanó képzelgés,
halk távoli suttogás.

Suhanni hallod,
szólítanak hiába remélsz.
De álom az egész,
szíved fájón sajog.
A múlt elvész,
szívedben marad az emlék.

Felébredsz, de hisz ez,
valóságos mégis álom.
Szertefoszlott vágyakozás,
a régmúlt után búslakodás. 
Visszasírod a múltat,
ami gyorsan tovaszállt.

Mind ha tegnap lett volna,
de körül ölel a néma csend.
Mert, mindig eljön a halál,
magával viszi ami neked fáj.
Emlék marad örökre,
zárd szorosan a szívedbe.