Ők sosem értik meg....

Ők sosem értik meg....

Vannak olyan dolgok amiken  nincs mit már  elgondolkodni.
Főképpen, ha egész életedet érintette és még ma is érinti. Mikor cselekszel helyesen vagy kötelességed minden eltűrni. Vagy megnyugtathatod magad, hogy van egy határ amikor azt mondhatod (Na, most már elég volt !) eleged lett. Vagy az egészséged már a tét. Mindennek van határa. Ha neked van kötelességed akkor te is várhatsz érte, mert sok helyen másképp csinálják. Nem vállalják fel, hanem tovább passzolják. De amikor tőled csak várnak után te vagy a rossz, egy idő után belefáradsz. Vajon a másik félek, miért nem veszik már észre magukat ? Hogy nagyon helytelenül cselekszenek, hogy ez nincs rendjén. Nem csak várni kell, hanem adni is . Na nem, nem pénzt csak simán szeretetet. Elég lenne a kölcsönös tisztelt. Nem csak a kapni akarás a kiszolgálás stb.... Nem törődni a másik érzéseivel. Ez mind csak önzőség, minden csak pofátlanság. Ha önzetlenül adsz és csak adsz, akkor is amikor már sokadjára csak kihasználnak. Eljön az idő, hogy eleged lesz. Nem lesz erőd. Csak őrlődsz míg kezded érezni, hogy a betegség szélén állsz és még mindig csak tétovázol. Míg a másik felek mindezt nem is tudják felmérni, hogy már szenvedsz. De még mindig te, te nem csinálod jól. Holott ők azok akik tönkretesznek és maguk körül mindent.