Nem láttam még.....

Nem láttam még....

 

Nem láttam még sok mindent,
de már nem hajt a vágyam.
Az idő tájt ígéretet tettem,
mondtam megteszek majd bármit.

 

Csak sokat lássak e világból,
a beígért mesés csodákból.
Úgy távozzak el eme helyről,
mint felvilágosult ember.

 

Események kusza sora ölelő,
mint vadul hullámzó óceán.
Tajtékos haragos sűrű habjai,
rabul ejtve húznak a mélybe.

 

Kétségbeejtő s zavaros, hogy
mi zajlik itt a világban.
Nyoma sincs a boldogulásnak,
őszinteségnek sem boldogságnak.

 

Sárba taposott nyomorult emberek,
keserves bús rossz szájízzel.
Egymást kétségbeesve marcangolja,

mint partját a viharos óceán.

 

Hercegekként kellene élni,
vidáman táncolni énekelni.
Fájdalom nélkül a parton ülve,
az óceán hullámzó vizét nézni.

 

Hallgatni a víz csapódó hangját,
zúgását az erős szélben.
Egy tiszta szigetről álmodni,
ahol a mocsok alól kibúvót találni.

 

Ember és ember halálos fegyverei egymásnak,
az irigység rosszindulat irányt ad.
Egymás ellen fordul a nép,
van akiknek csak ez a szép.

 

A fodros tajtékos hullámok,
csak loccsannak a sziklákon.
Nem mások mint összetört cseppek,
átlátszó s színváltó, ahogy sziklát érnek.

 

Pár színes csepp az óceánból,
mely csodásan fénylik s tündököl.
Az csak pár felszíni csepp,
de ott lent a rengeteg víz mélybe fetreng.

 

Az óceán fenekén megfeneklett a sötétség,
foglyait rabul ejtve nem ereszti.
Éhező vagy jól lakott szájak,
innen nincs menekvés a fényre.

 

Mesélnek a hullámok mint az emberek,
zajjal együtt ring a sirám.
Beszélők s történetet mesélők,
egymás ajkáról keringő rémisztők.

 

Ahogy hullámok tetején nincs porszem,
mindenütt csak hazug szavak.
Az igazságot távol tartja mindenkitől,
a hatalomra vágyó kényes urak.

 

Simogat a napfény a sós óceán illat,
itt béke van nincs jobb meg bal.
Nincs ki felborzolja a kedélyeket,
csak a zord nagy vihar.

 

Varázslat a kékes zöld nyílt vízen,
mennyi csodát s veszélyt tartogat.
Megnyugvás vagy félelem,
hisz a föld sem egy biztonságos hely.

 

 

2023.05.24.