Ha majd nagy leszek.... Meseország....

erika5185•  2023. június 13. 08:06  •  olvasva: 77

Ha majd nagy leszek....


Meseország....



Megszülettem.

Gyermekként bámultam a felnőtteket.

Azt gondoltam milyen szép az élet. Vártam türelmetlenül, hogy végre már nagy legyek. Nem is sejtve, hogy bizony nem úgy van az, ahogy elképzeltem. A felnőtté válással vége lesz a gondtalan életnek. Megkezdődik az igazi harc. Gyermekként elég gátlásos voltam.

Soha nem szerettem szerepelni. 

Soha nem akartam szerepelni. 

Igaz, soha nem is kaptam semmilyen biztatást, hogy én is próbáljak meg felszabadulni, hogy induljak el bátran. 

Nem szerettem, talán féltem is mindentől, ahogy nőttem sem sokat változott a helyzet. Sokat álmodoztam, ábrándoztam. Természetesen semmi sem alakult úgy, ahogy elterveztem. 

Sőt még a közelében sem jártam az álmoknak. Csalódások sorozata következett. Gyereknek lenni mesevilág, de soknak az sem adatott meg, hogy átéljen jó dolgokat. Meséből jöttünk és szeretnénk mesébe visszamenni. Felnőttként bizony küzdeni kell. Nincs mese álmodozás.

Csak a valóság.

Terheket cipelni, megoldani, próbálni helyesen cselekedni nap mint nap. 

Soknak nem sikerül különböző okok miatt helyes útra terelődni. De vannak akik megtalálják a helyes utat, hogy boldoguljanak. 

Vannak lehetőségek, de valószínűleg sokunknak nincs elég bátorsága változtatni lépni.

Kilépni abból amiben nem érezzük jól magunkat. 

A félelem amikor feltesszük magunknak a kérdést.

Mi lesz, ha nem.....,ha nem és újra és újra mi lesz, ha nem ? 

Hát, nem lesz semmi, ha meg sem próbáljuk. 

Megpróbáltam ugyan sokkal jobb nem lett. 

Talán ez a sorsom ?

Vagy a beletörődés ?

Elindulok és valahogy visszakerülök szinte ugyan oda. 

Elindultam egy úton, de a körülmények úgy hozzák, hogy valami mindig az utamat állja, mint valami gát.

Hol a lehetőség hiánya.

Hol a lehetőség meg van, de a pénz hiány a gond.

Sajnos, a pénz hiány ami sok tekintetben nem ad lehetőséget előre lépni, persze vannak dolgok amihez a pénznek semmi köze. 

A cselekedet hiánya, a lustaság, az igénytelenség vagy ki tudja még mi az oka.

De, ha és itt van az a HA nincs pénz akkor az emberek keze nagyon meg van kötve, hisz ma már szinte minden pénz kérdése. 

Sok pénz...., minden drága. A kényelem, a biztonság érzet stb...

Pénz nélkül vajon lehet boldognak lenni ?

Bele lehet vagy bele kell törődni, hogy ez van ?

Lehet rajt változtatni ?

Szerencsémre engem, ha az élet nehéz dolgok elé is állított, de azért szűkösen, mondjuk meg volt ami kellett. 

De messze álltam a jóléttől. 

De, HA nincs pénzed elég akkor, hogyan élj úgy, hogy jól érezd magad ?

Lehet annyi pénzt keresni főleg, HA nincs egészség ? 

HA nincs egészség akkor pénzt hogyan lehet teremteni egy egyszerű embernek ?

Különben is mire elég egy átlagkereset ?

Ezen is lehet gondolkodni, mert nagyon sokan csak minimálbérből élnek.

Akik egészségügyi problémákkal küzdenek plusz 4-6-8 órában dolgoznak.

Nem is beszéltem a munkahely hiányról. Mindenki nem tud kimenni külföldre dolgozni jobb pénzért. 

Fiataloknak nagyobb esélyük van rá illetve egészségesebb embereknek. 

De mi lesz a többi emberrel ?

Nekik nincsenek szükségleteik ?

Ők nem szeretnének előrébb jutni ?

Nyilvánvaló dolog, hogy azok az emberek akik csak a szenvedély betegségüknek élnek azokat nem sorolom ide.

Ők más kategóriák.

Ők nem tudnak akár segítséggel sem leszokni olyan dolgokról amik lehúzzák őket a mélybe.

Nincs akaratuk, nincs erejük.

Gyengék.

Van akiknek sikerült kimászni és sokra is vitték.

De térjünk vissza a folytatásra.

Vajon, hogyan van ez ?

Hogyan létezik ez ?

Valami mindig akadályozza, hogy előrébb jussak. Az eredménye, hogy az ember gátlásossá válik, hogy szerencsétlennek érzi magát az életben, az élethez.

Belekezd valamibe ami igazából "talán" nem is megy. Mindig visszakerül oda ahová nem szeretne.

Hiába próbálkozik nem, semmiért sem sikerül. 

Csak egy példa :

Elhagytam egy házat ahol rosszul éreztem magam. Pénz hiányában szülői ház, albérletek azután ismét szülői ház és.... mit ad a sors ?

Pénz hiányában visszakerültem ugyan oda, ugyan abba a házba, de már megváltozott helyzetbe. Tehát elindultam és visszaérkeztem 10 évvel később.

Itt állok értetlenül, hogy hogyan lehetséges ez ?

Hogyan süllyedhettem vissza ?

Tehát, az élet sok embernek tele van buktatókkal.

Nem csoda, hogy sok a depressziós ember.

A sok elkeseredett ember.

Mindazáltal a sok lenézett ember.

Nem hiába mondjuk, hogy jobb lenne inkább gyereknek lenni most is.

Miért ?

Főleg a mai világban kevés gyerek dolgozik az a dolga játsszon. De mi a játék ma már ?

Internet

Visszamennénk meseországba.

Oda ahol minden gondtalan. 

Ahol mindent megoldanak a szülők.

Ahol lehet még álmodozni.


HA majd nagy leszek akkor...



2023.06.13.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

S.MikoAgnes2023. június 21. 10:54

igen nagy tetszéssel olvasgatom remekül papírra vetett gondolataid erika!

erika51852023. június 13. 15:01

@magdus:

Köszönöm szépen.

Erika

magdus2023. június 13. 14:52

Ezek jogos gondolatok Erika.

erika51852023. június 13. 12:26

@skary:

Bizony sokszor mondjuk, de jó volna gyereknek lenni inkább.
Több szempontból is például, ha az elhunyt szeretteinkre gondolunk.

Erika

skary2023. június 13. 11:27

..akkor vége a csodásan mesés gyermekkornak...ahova mindig visszavágyunk...mint ET mondaná..."haza-haza" :)