A nagy találkozás.... 10.rész

erika5185•  2022. november 10. 22:15  •  olvasva: 57

A nagy találkozás...


10.rész

 

(Ez a kis részlet a saját képzeletem műve. Kitalált nevek, kitalált helyek, kitalált történet.)

- Kitty ezen a viharos napon sem volt elszomorodva. Boldogan tért vissza a bungalóba a meleg helységbe. Odakint nagyon lehűlt a levegő, de inkább az erős szélnek volt köszönhető. Odaállt a kandalló elé, hogy átmelegedjen. Valaki ellenőrizte a tűzet, mert ennyi idő alatt míg távol volt már esetleg csak parázs maradt volna. Lángolt a tűz biztosan nem régiben nézték meg. Talán észrevették, hogy elment itthonról és az időre való tekintettel melegen tartották a lakrészét. Valóban egy elsőrendű helyre talált rá. Itt a vendégek kényelmét biztosítják. Nem csoda, hogy állandó nyitvatartás mellet működik az üdülőhely. Biztos volt benne, hogy mindig telt ház van itt. Nem is csoda mindent kiválónak talált.
_ Elmegyek elkelne egy meleg zuhany áthűltem a hideg szélben.
- mondta hangosan magának.
- levetette a ruháit beállt a zuhany alá, beállította a vizet elég meleg legyen. Folyt végig a testén csiklandozva a bőrét nagyon jól eső érzés volt. Lehunyta a szemét átadta magát a simogató érzésnek. Pár perc után tusfürdőjével bekente testét majd lemosta. Végre olyan frissnek érezte magát még mosolygott is rajta. De hirtelen olyan magányosnak érezte magát lehervadt a mosoly az arcáról. Elgondolkodott vajon szerencsés, hogy egyedül érkezett. Legalább legjobb barátnőjét elhozhatta volna most nem lenne egyedül. Milyen jól elszórakoznának itt ketten. Végül észbe kapott, hisz barátnője most komoly kapcsolatot ápol a barátjával talán esküvő lesz belőle. Itt az ideje Kitty barátnője is már nem volt kislány, ideje a családalapításnak. Magára tekerte a törölközöt és kijött a fülkéből. Odament a kandallóhoz dobott rá egy fát. Érezte a jól eső meleget kellemes idő volt nappaliban. Odaállt a szekrény elé kinyitotta az ajtaját és csak állt előtte. Eszébe jutott az exbarátja micsoda bitang ember volt pedig megbízott benne. Elképzelte már a közös jövőt Teddel, de tévedett. Milyen nagyot tévedett, mert ízig vérig csaló volt. Mindvégig hazudott neki.
_ Olyan ostoba voltam, hisz a szemem előtt is flörtölt más nőkkel, de én azt hittem csak kedveskedni akar. A hízelgő módorja megtévesztett. Nagy mestere volt a csalásnak míg le nem bukott. Mégiscsak óvatlan volt mégsem volt tökéletes szélhámos.
- mondta magának hangosan.
- most harag fogta el megsajdult a szíve. Valószínűleg már házasságban élhetne, ha Ted dolgai nem derültek volna ki. De szerencsére megtudta időben az igazat. Mindennek pár hónapja. Ted előtt is voltak barátai, de azok időben befejeződtek, mert Kitty a tanulmányai miatt mindig időhiányban szenvedett. A kapcsolatainak végére mindig pont került. A fiúk beleuntak a várakozásba. Elmaradt randik, elmaradt bulik, elmaradt mozielőadások stb.....
De valahol mindig igazat adott a másik félnek, így nem lehet kapcsolatot fenntartani. Viszont számára az iskola fontos volt az lett az élete. Így érhette el a célját, hogy megvalósítása élete álmát. Egyik férfi sem volt kitartó tehát jobb is, ha odébb álltak. Kinek kell ingatag mindenre kapható megbízhatatlan férj.
Kivett a szekrényből egy fekete farmert és egy piros fekete kockás blúzt. A fiókból előhorgászta kedvenc fazonú fehérnemű szettjét. Keresett ki egy pár zoknit és elkezdett felöltözni. Megnézte magát a tükörben nagyon is elégedett volt a látvánnyal. Kissé elálmosított az időjárás ez a sötétség.
_ Azt hiszen ledőlök kicsit pihenni. Olyan fáradtság érzésem van. Csak egy kicsit egy kicsikét.
- mosolyogva mondta. De tudta, hogy most ráér nem kell sietnie. Eldőlt az ágyon lehunyta a szemét el is aludt nyomban. Mély álomba zuhant. A rengeteg munka kifárasztotta lelkileg testileg egyaránt. Itt az idő kipihenni magát, hisz a szervezetének szüksége van pihenésre. Nem lenne jó, ha lebetegedne ő azt nem bírná elviselni. Nem tudná  semmittevéssel tölteni a napot. Még hogy ő csak feküdjön egész nap. Álmában nagyon szép helyen járt. Egy gyönyörű erdőben sétált a madarak édes hangja elvarázsolta. Csak ment előre némán követve az ösvényt. Nézte a fák vastag törzsét, hogy milyen öregek lehetnek. Magas öreg fák, de voltak ott bokrok csodálatos lombjaikkal. A fák koronái királyi méltósággal emelkedtek az ég felé. Az erősen fénylő napsugarai belopakodtak a fák lombjai között. Kellemes hűvös volt az erdőben vélni lehetett, hogy a mezőben forróság lehetett. Kitty érezte, hogy megborzong, de mégsem félt egyedül volt. Sehol egy teremtett lélek rajta kívül. Csak sétált előre az úton ekkor valahol megzörrent a leveles. Megállt körülnézett. Kissé megriadt mi lehetett az. Valami felsuhant a fa törzsére majd megállt, kicsit megpihent majd eltűnt. Bizony egy szép sötét szőrű mókus volt, olyan édes lombos farkával kicsiny lábaival leveszi az embereket a lábaikról. Kedvelt kis állat. Tovább indult az ösvényen lassan sétált arra lett figyelmes, hogy a kis mókus követi. Mosolyogva nézte őt, de mentek tovább, pár lépés után ismét figyelte a kis állatot, akkor vette észre, hogy már három  mókus tart vele az útszéli fákon. Jó kedvre derült már nem is félt, hogy egyedül van vannak kísérői. Ahogy sétált tovább észrevette, hogy egyre többen vannak a mókusok. Nem igazán értette hogyan lehetséges ez. Elért az út végére itt keresztezték egymást az utak. Vajon merre menjen most fogalma sem volt, ekkor arra lett figyelmes, hogy mintha a mókusok mutatni akarnák neki az utat. Mind elindult egy irányba  balra ő is követte őket. Hitt abban, hogy vezetik őt kifelé az erdőből. Felnevetett amikor látta a közelgő világosságot, bizony itt vége a sűrű erdőnek.....
- Elnézett jobbra mintha lovas közeledne egy hófehér lovon. Csak állt némán várta, hogy közelebb érjen. Meg akarta kérdezni hol is van, mert nem tudta hogyan találhatna haza. A lovas csak vágtatott, de soha nem akart közelebb érni. Kitty úgy várta látni akarta az idegent.
- ekkor hangos puffanásokat hallott. Összerezzent. Kinyitotta a szemét, de már le is csukódtak vissza.
- kereste a lovat vajon merre vágtat, ekkor felbukkant ismét. Egy férfi ült rajta sötét nadrágban és fehér ingben. De az arcát sehogy sem tudta megnézni. Hiába akarta egyszerűen nem látta nem volt arca sőt talán feje sem.
- ekkor ismét egy nagy puffanást hallott. Valami csapódott és felébredt. Csak kábán nézett a sötétben kissé bosszús lett, hogy felébredt.
- ekkor fogta fel, hogy odakint viharos szél fúj. Az esőcseppek az ablakra verődtek és lefolytak a kinti villanyfényében lehetett látni. Az esős szél zajongott odakint......

 

Folyt. köv.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!