⚖️ Emberség nélkül... ⚖️

⚖️ Emberség nélkül... ⚖️

⚖️A hatalom árnyékában...⚖️

Látod, 
milyen lett 
ma a világ?
csak 
döbbenten nézünk
s belül ordít 
a hiány
a szem mögött
ott lapul 
a szándék
minden kézfogásban
ott rejlik 
az árnyék
az emberek 
már rég 
nem társak
 hanem csak 
holmi versenytársak
az ügyesebbek
szavakkal bántanak
nem hagyja el ajkukat 
a baráti biztatás
a lassabban járó  
beteg kezeket lenézik
Jár dicséret 
ha valaki 
többet tesz ?
vagy 
csak az irigység 
csak suttogás
"Ő biztosan csak hízeleg !"
a szavak 
mérgek lettek
nem vigasztalások
kibeszélésből nőnek ma 
egymást közt 
mély árkok
egy kis hiba 
s már 
terjed a szó
„Hallottad? 
azt mondják
ő volt a hibás
tudod jól
a közösség széthull
mint 
repedt üvegdarab
mindenki fél
hogy 
majd valaki 
ellene szavaz
az együttműködés helyén 
most gyanú terem
a jóindulat is 
gúny tárgya
mert ritka
mint a fehér bálna
s jön a főnök
kinek hatalmat adtak
nem tudja
mit kezdjen vele
csak parancsolgat
nem tanult meg 
hallgatni, 
sem érteni 
más szót
csak 
a saját hangját hallja
mint 
egy király 
a trónon
lenéz
ítél
parancsol
büntet 
s nevet
nem látja
hogy ezzel 
magát sebzi meg
Mert a tisztelet 
nem születik 
hatalomból
csak abból
ki szívből vezet
s nem pusztán szavakból
de ma 
könnyű szóra jön 
a rideg válasz
„Ha nem tetszik 
hát menj
lesz helyetted más !”
nem látják
hogy ezzel lelket törnek
s lassan 
mindenki csak 
félve lépdel
De hol maradt 
a jóság
az emberi szó?
Hol a kéz
mely segít
nem taszít
nem vádol?
a munkahely 
több már 
mint kenyérkereset
ott él az ember 
ott fogy el a lelked
ha sebzett
s mégis
ott is vannak
akik mások 
akik nem hagyják
hogy a világ
rájuk boruljon
Ők 
nem kiáltanak, 
csak teszik a dolgukat
csendben
tisztán
ahogy azt 

a szív súgja
mert lehet, 
hogy a rossz 
ma hangosabb
de az igaz ember 
fénye 
maradandóbb marad
a hatalom elillan
a gőg elszáll
de az emberség 
az
mindig hazatalál