Néhány szó a kutyákról

Az emberek és a kutyák nem annyira különbözőek, mint egyes tudósok elhitetnék velünk. A tudósok általában a két faj közti különbségeket fejtegetik, bár a hasonlóság kifejezetten lenyűgöző. Genetikailag és fizikailag 95%-ban azonosak vagyunk (még a vastartalmú hemoglobin is közös bennünk).

 

A kutyák is álmodnak

Ezeknek a hasonlóságoknak köszönhetően, elvárnánk, hogy sok belső működés is ugyanaz legyen - és az is. Az agyunk hasonló, a "neurokémiánk" ugyanaz, a memóriánk és reflexeink is hasonló módon vannak „felszerelve".

Alvási fajták

Úgy, mint az embereknél, a kutyáknál is kétféle alvási állapot figyelhető meg: gyors szemmozgású alvás (REM) és lassú hullámú alvás (LHA). Amikor a kutya elalszik, a legelső fázis az LHA, vagyis „az elme alvása", amikor is az elméje tompított, de az izomtónus megmarad. A következő alvási szakasz a REM alvás, a „test alvása", ilyenkor a testük teljesen nyugodt, de az elméjük aktívan dolgozik, a szemük ide-oda mozog.

Az LHA-ban az agyhullámok lassúak, hullámzóak és bőségesek, csakúgy, mint egy érzéstelenített állatnál vagy személynél. Ebben a fázisban a kutya nyugodtnak néz ki. Az embereket és a kutyákat könnyebben fel lehet ébreszteni az LHA alvásból, ami átmeneti állapotnak tűnik, az izom nem teljesen lazul el.

Ezzel szemben a REM alváskor az agyhullámok gyorsak és rendellenesek, mintha ébren lennének. Csakúgy, mint az emberek esetében, a kutyák REM alvása során is magas fokú szellemi tevékenységet figyelhetünk meg - gyors elektroencefalogram [EEG] (agyhullám) séma. Mozgathatják a lábaikat, mintha szaladnának, nyüszíthetnek vagy nyöszöröghetnek, ha izgatottak, és gyorsan lélegezhetnek, vagy visszatarthatják lélegzetüket egy kis ideig.

REM alvás során a legnyugodtabbak és ilyenkor a legnehezebb felébreszteni őket. Ezalatt a mélyebb fizikai alvás alatt kezd a szemük ide-oda mozogni és az agyhullámok gyorsak. Emberek, akiket felébresztettek ebből az állapotból, mondják, hogy álmodtak; valószínű, hogy a kutyák is álmodnak REM alvás idején.

 

Kutyák szerző: Peter Teichmann,Éva Rónaszegi

 

 

Az állatok alvásával évtizedek óta foglalkoznak a kutatók. Eddig kb. 150 állatfaj alvási szokásaival, alvás közbeni életműködésük dokumentálásával foglalkoztak a biológusok és állatorvosok. Az eddigi eredmények szerint elektrofiziológiai vizsgálatokkal egyértelműen megállapított és bizonyított, hogy <br>alvás közben csaknem minden emlősállat álmodik</br> egyetlen kivételt a delfinek jelentik.

A kutyák nagyon jól működő és kifinomult emlékezőtehetséggel rendelkeznek. Gyakorta visszaemlékeznek helyszínekre, ahol évek óta nem jártak, vagy személyekre, akikkel évek óta nem találkoztak. Megállapítható tehát, hogy az érzelmi megnyilvánulás (lelkes farkcsóválás, örömteli ugrálás stb.) és a gondolkodás (pl.: ...ezzel én már találkoztam, és virslit adott... stb.) között szoros összefüggés van. Az álomkutatók megállapítása szerint az emberek hajlamosak a rég nem látott helyszínt, vagy személyt álmaikban fölidézni, ismételten megjeleníteni. Ebből arra következtetnek a kutyák álmának megfejtését kutatók, hogy a kutyák is képesek érzelmileg gazdag és összetett képeket álmodni.

Mi, emberek, látjuk és halljuk az álmot, de csak nagyon ritka esetben kapcsolódnak álmainkhoz ízek és szagok. A kutyák legfontosabb érzékelőszerve azonban az orruk. Az agyuk működésének a szagok felismerésében és elemzésében sokkal nagyobb szerepe van, mint nálunk, embereknél. Ezért a kutatók feltételezik, hogy a kutyák álmában ennek megfelelően a szagoknak teljesen más jellegű, fontosabb szerepe van. A kutyák alvás közbeni szimatolását már bizonyítani is tudták. Jelenleg az alvó kutyák agyában lezajló elektromos impulzusokból igyekeznek kimutatni, hogy az alvó kutyák is képesek földolgozni a szagingereket. Egy másik érdekes - szintén az emberi alvásvizsgálatok területéről átvett - módszer lehet a jövőben, hogy az alvó, álmodó kutyaagyának elektromos impulzusváltozásait képernyőn megjeleníthető grafikává próbálják átalakítani és rögzíteni. Óriási archívum jöhet így létre, amelynek jövőbeli kiértékelése közelebb vihet bennünket négylábú barátaink álmainak megfejtéséhez.

Ausztrál viselkedéskutatók 1993-95 között különböző alvó kutyákon megfigyelést végeztek. Megfigyelésük eredményeként megállapították, hogy a kutyák nem alszanak folyamatosan hosszú ideig. Átlagosan óránként három alkalommal fölébrednek, és kb. öt perc után ismét elalszanak. Ez a ritmikusan ismétlődő REM-, NREM-alvás és ébrenlét nappal és éjszaka egyaránt kimutatható. Ezzel indokolható, hogy a kutyák kevésbé érzékenyek a napszakokra. 

 

Stefan Siman