Hugonnai Vilma, az első, diplomás magyar nő

Marie_Marel•  2013. március 8. 22:47

Hugonnai Vilma, az első, diplomás magyar nő

Egy grófi család ötödik gyermekeként született, kiváló oktatásban részesült, hiszen a Prebstrel Mária leánynevelő intézet bentlakásos tanulója volt, ami akkoriban a nők számára megszerezhető legmagasabb szintű ismereteket jelentette Magyarországon. Tizennyolc évesen férjhez ment Szilassy György földbirtokoshoz. Vilma figyelmét kezdettől fogva lekötötték a természettudományok, férje azonban nem érdeklődött a szellemi dolgok iránt, így házasságuk soha nem működött igazán.

1869-ben tudomást szerzett róla, hogy a zürichi egyetem női hallgatókat is fogad, ám a beiratkozáshoz férje engedélye is kellett. Az engedélyt megkapta, anyagi támogatást azonban nem. Állítólag ékszerei eladásából finanszírozta a tanulmányait, és nagyon nehéz körülmények között élt egyetemi évei alatt. 1879-ben orvossá avatták, majd az egyetem sebészeti klinikáján és egy alapítványi kórházban dolgozott egy évig.

1880-ban hazatért, és kérte orvosi oklevele elismertetését. Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter héttagú orvosi bizottságot állított fel annak eldöntésére, hogy nők gyakorolhatják-e az orvosi hivatást. A bizottság ennek nem látta akadályát, ennek ellenére Trefort megtagadta a kérelmet az érvényes törvényekre hivatkozva. Vilma ezután szülésznőként tevékenykedett.

Ahogy az várható volt, házassága végképp zátonyra futott Szilassyval, 1887-ben azonban újabb házasságot kötött Wartha Vincével. Férje kérésére felhagyott a szülésznői tevékenységgel, és elméleti kérdésekkel kezdett foglalkozni. Továbbra sem mondott le egyetemi oklevele elismertetéséről, ami ekkor már egyre több, külföldön diplomázott nőt érintett.

1895-ben végül egy rendelet lehetővé tette, hogy a nők Magyarországon is egyetemi tanulmányokat folytassanak, így Vilma oklevelét is elismerték, és Budapesten is orvosdoktorrá avatták. Ezután már hivatalosan is vihetett magánpraxist, ahol főleg nőket és szegényeket gyógyított. Több publikációt is szentelt az egyenjogúságnak, és lelkesen támogatta  a nők színvonalas oktatását. 1899-ben sajtóvitába keveredett Pap Samu országgyűlési képviselővel, aki élesen kritizálta a nők jelenlétét a szellemi pályán. 1907-ben pedig Kmetty Károly egyetemi tanárral bonyolódott nyilvános vitába a nők jogegyenlőségéről.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Marie_Marel2013. március 9. 00:01

Igen, Ági. Bizonyos dolgokban szinte áll az idő, mondjuk az elmúlt 50 évben...

kovacsagi2013. március 8. 23:39

hihetetlen olykor, hogy bizonyos szempontból mekkora utat bejárt a nő. közben meg sokszor érezzük, nem mozdultunk egy tapodtat sem, több ezer éve...

elena152013. március 8. 22:49

Jó kis dolog ez.Boldog vagyok,hogy én is járhatok egyetemre,de nem is tudtam,hogy ezt ő csinálta.Hálás vagyok.Szép estét.
http://youtu.be/M5cmVNKpuzc