Ének

Rohan az ősz

 

Rohan az ősz.

Tegnap csak a levél hullott,

ma már a dér is belepi.

Holnapra már a kályha dorombol,

s az úton a szél

táncoló hópelyheket toloncol.

 

Rohan az ősz.

Barázdát babrál az arcon,

szél fáj a vénült dobhártyán,

s eső-vert tetők nedvük csorgatják.

Vándormadarak

helyük a haragvó télnek adják.

 

Rohan az ősz.

A tegnapi gesztenyeszín

hamuba öltözve konyul,

lassan hó takarja a dér helyét,

s avult-fehéren,

párnák közt keresi az Úr kegyét.

 

2019. október 7.

Kötőszavak

 

Átaludtam az életet.

Csak néha eszméltem,

s éltem néhány szép hetet.

De...

azt is folyton elnéztem.

Ám...

Örök hibámul felrovom,

s céltáblául kitűzöm;

álmaim hamvait feldobom,

s keményen pokolba űzöm.

De...

Kérdéseimben kötőhang milliárd,

mutatja ártatlan lelkem...

Lecsap a béklyóra kicsi bárd,

s szabadságdalomat zengem.

És...

Ha majd ez áriám éneklik,

velőt ráz a csonka léte;

álmaim vándora lélegzik –

talán egy röpke hétre.

Mert...

Bizony ez úgy lehet,

mint a suhanó sólyom;

szárnyam tán átvezet,

ha...

testemet nem veri ólom.

 

2019. október 11.

Valódi bakancslista

 

Egy valódi bakancslistát

próbálok meg írni,

amiből a soraimat

nem kell majd kinyírni.

 

Beleírom minden vágyam,

meg a ráadást is,

gyógyulás lesz átolvasni,

nyugtat, mint az ánizs.

 

Első vágyam az lenne, hogy

verset írjak végre,

és a versem elmondhassam,

felállva egy székre.

 

Hogyha ez így megoldódna,

tán még ki is adnám,

gyereksereg hancúrozna

a könyveim halmán.

 

Aztán jön a Mounh Everest,

arra is felmásznék,

vinnék egy nagy juhbekecset,

ha esetleg fáznék.

 

Visszafelé kerékpárral

tenném meg az utat,

bár buktató lenne biztos,

legalább egy tucat.

 

A hegylábat ha elérném,

tennék egy nagy sétát

hazáig, és idehaza

ennék egy tál tésztát.

 

Diós lenne, rajta lekvár,

hadd végezze dolgát,(!)

s a szellemes verseimmel

vetném el a kockát.

 

Ha a konyhát mind kiettem,

útra kelnék újra,

az elkopott bakancsomat

lecserélném újra.

 

Többet vennék, nem csak egyet,

szükség lenne rájuk,

mert egy hosszabb bakancslistát

írhatnék fel rájuk!

 

(Íme, itt a bakancslista,

ki olvassa kenje

hajára a zselét, hogy a

feje kipihenje! :)

 

2019. október 2.

 

Lélektündérnek ajánlom! :)

Bakancslista 3

 

Bakancslista mégiscsak kell,

kívánságom hogyha kikel...

Csak azt tudnám, mit kívánjak?

Hogy tűnjenek el az árnyak?

 

Segítség kell ide, bizony,

hogy ne legyen bakancsiszony,

mert a bakancs túracsuka,

olykor szorít a szűk zuga.

 

De nem mindegy? Kell a lista!

Ettől vagyok utópista.

Volt sok úrnak, meg költőnek,

nekem is kell, mérföldkőnek!

 

Eddig nem volt, de most már lesz,

ha nem zavar meg túl sok nesz.

Kicsi fiam, eredj arrább,

ne ez legyen a leggyatrább

 

bakancslista a világon,

legyünk már túl a vitákon...

Ez is kéne, az is kéne,

s jó lenne, ha lenne fénye!

 

Hozzad, lányom, azt az irkát,

'miben gyűjtöm a sok firkát...

Ez benne van, amaz nincsen,

hívjad anyát, hogy megintsem

 

elhanyagolt segítségért,

s minden apró csekélységért,

amivel csak hátráltatott,

s nálam nélkül meg nem szabott.

 

Gyere drágám, bűvös társam,

hegyezgetem már a nyársam...

...ceruzámat dédelgetem,

írnék én, de kételkedem.

 

Légy oly kedves, segíts nekem,

lassan elmegy már a kedvem...

Hogyan lesz így bakancslista,

ha nem segít egy Juliska?

 

Jól van, jól van, drága rózsám,

folytathatjuk tán a szófán.

De már nincsen kívánságom,

lista nélkül is elvágyom.

 

Indulok is, veszem sorra,

mely' bakancsnak ép az orra,

hogy az utam végig járva

ne legyen az elöl tárva.

 

Most látom csak, rá van írva:

"Bakancslista tesz a sírba".*

A zsebemben nyílik bicska...

Ebből sem lesz bakancslista.

 

2019. október 2.

 

A "Van nekem egy imakönyvem" kezdetű nóta egyik sora (illetve kettő) így hangzik: "...Az van abba beleírva: a szerelem tesz a sírba."

Bakancslista 2

 

Ha én egyszer bakancslistát írnék,

segítségül bakancs-hölgyet hívnék.

Csak ő tudná, mi minden kell ahhoz,

hagy az egész ne vezessen bajhoz.

 

Mert ugyebár, hiába a vágyam,

ha alatta leszakad az ágyam!

Meg aztán a listát mire írnám?

Kell egy jó toll, teletöltve, prímán.

 

Papír is kell, legalább egy oldal,

hogy kiférjen, s ne üthessem bottal,

ami talán lemaradna róla,

míg az ötlet kilógna alóla.

 

Kellene még ez is, az is, bőven!

Az eszem meg messzire van tőlem...

A bakancs-nő talán tudna választ,

hiszen ő is bakancs-társat választ!

 

Kell tehát egy bakancs-fiú, gyorsan,

benne van a következő sorban.

Bakancsokhoz illene egy zokni,

arról ember nem tud már leszokni...

 

Kenyér, kabát jó útitárs lenne,

így a listán az is szerepelne –

ha egy túrát listára vehetnék,

s arra egyszer alkalmas is lennék!

 

Bakancslistám teljes lenne egyszer,

ha abba nem hagynám több ezerszer.

Elakad az ötlet meg a lista...

Ez az egész nekem mégse tiszta!

 

A bakancshölgy nem jöhetne vélem,

nem engedné a fiú, úgy vélem!

Ha meg kettőt veszek a lábamra,

elgáncsolna a szerelmük vágya!

 

Összefűzve a szenvedély láncán

ki tud lépni? Jó lenne, ha látnám!

Meg aztán a túra nem is kéne,

ily öregnek a legnagyobb réme!

 

Nem is írom én meg azt a listát,

megkérdezem inkább a kispistát.

Tudna súgni? Mit csináljak inkább? –

Alszom egyet, az lesz a legtisztább!

 

2019. szeptember 28.