Ének

stapi•  2017. március 31. 10:40

Elpihen

Elpihen

 

Lábad merev, karod nehéz,

a derekad sajog...

Átmeneti gondok ezek,

nincsen semmi bajod!

 

Reggel felkelsz, – már hogyha bírsz –

elvégzed a dolgod...

Hogyha nem megy, van segítség,

csak reszeld a torkod!

 

Napközben már szinte gurulsz

– vagy tán igazából –

s ha felálltál, délidőben

szemezel a tálból.

 

Minden mindegy, jól is esik

a friss, meleg étel,

egésznapi semmittevés

majd ágyadra térdel.

 

Így jön az est bíbor fénnyel,

és kihuny a drága ––

Elpihen az ősi lélek

állhatatossága.

 

2017. március 31.

stapi•  2017. március 22. 10:45

Rózsanóta

Rózsanóta

 

A szobában egyedül

A kis Szabó Egyed ül.

Inci-finci hegedűn

rózsanótát hegedül.

 

2014. május 27.

stapi•  2017. március 21. 09:49

Mint az árnyék

 

Mint az árnyék

 

Hangtalan jön, mint az árnyék,

nesztelen a surranója –

nagy titokban szívre ráég

ez ármányos Paranoia.

 

2017. március 21.

 

stapi•  2017. március 20. 15:38

Óvakodj!

Óvakodj!

Óvakodj, ki eme sorokat látod.
Ha tovább állsz most, meg sohasem bánod!
Igényes ember nem ködben evickél,
naphatár mentén majd keserű vicc kél.

Óvakodj, ember, hunyd le a szemedet,
fordulj az úton, mely ide vezetett...
Vissza! Vissza! Kerüld ez erdőt messze!
Vigyázz, amid van, gondom le ne metssze!

Kerüld e sorokat, vigyázd az élted!
Félelem bére kezedben, s ha éget,
messze kerül a boldogság madara.

Orvosi eset ez. Hanyatló napnál
lélekben turkáló valaki babrál...
El az útból, el hát! Ébred a para.

2017. március 20.

stapi•  2017. március 18. 06:33

Fagyhatár

Fagyhatár

 

Farkas ordít. Ó, hideg van!

Nem vigasztal a lélektan.

Kályhám deres. Hold fényében

Szél (s)üvölt a kéményében.

 

Vackom szakadt. Rideg szobám.

Zacskómban sincs vágott dohány.

Távoli, bús ének hangja

Létezésem nagyharangja.

 

2017. február 6.