Kispistás

Kispistás

 

Kispistás az irományom,

Kispistás a versem is.

Amit tegnap jónak véltem,

holnap éri nemezis!*

 

Így van ez már évek óta,

így volt ez a múltban is,

nincs ereje, nem értékes,

legfeljebb ha két Banis.

 

Szaxim is egy letűnt korban

Kispistásan kornyikált,

abbahagytam, hisz barátom

folyton-folyvást korrigált...

 

Úgy lesz eztán, jóbarátom,

hogy a versem feldobom,

majd a szellő elrepíti,

én meg neki felrovom.

 

De először biztosítást

kötök rá, hogy pénzem is

legyen később élhetésre,

meg pálinka, két decis.

 

Akkor aztán költő leszek

a javából, mondhatom,

költök bőven, s iszom néha,

míg majd leszek csonthalom!

 

2019. augusztus 25.

 

 

* Büntető igazság, megtorló, lesújtó végzet; a sors keze.

 

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/n-40903/nemezis-41256/