Ének

Kispistás

 

Kispistás az irományom,

Kispistás a versem is.

Amit tegnap jónak véltem,

holnap éri nemezis!*

 

Így van ez már évek óta,

így volt ez a múltban is,

nincs ereje, nem értékes,

legfeljebb ha két Banis.

 

Szaxim is egy letűnt korban

Kispistásan kornyikált,

abbahagytam, hisz barátom

folyton-folyvást korrigált...

 

Úgy lesz eztán, jóbarátom,

hogy a versem feldobom,

majd a szellő elrepíti,

én meg neki felrovom.

 

De először biztosítást

kötök rá, hogy pénzem is

legyen később élhetésre,

meg pálinka, két decis.

 

Akkor aztán költő leszek

a javából, mondhatom,

költök bőven, s iszom néha,

míg majd leszek csonthalom!

 

2019. augusztus 25.

 

 

* Büntető igazság, megtorló, lesújtó végzet; a sors keze.

 

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/n-40903/nemezis-41256/

Kiscipó

 

Kiscipónak vakarék az alapja,

anyám rendben a teknőjét vakarja.

Ha egy cipó összejönne belőle,

nekem adja, s én dönthetek felőle.

 

Sok az idő, forró már a kemence,

kellene a pandórai szelence...

Kinyitnám én, hogy a remény kijönne,

s a cipóm is rögtön felém köszönne.

 

Kisült végre a kis kenyér, forró még,

amíg kihűl, itt ez a nagy forgószék.

Beleülök, körbe-körbe forgok én,

ha kiesek, az lesz csak a nagy poén!

 

Ehető már a kiscipóm, megszegem,

kistesómat a felével meglepem.

Kettétöröm, odaadom, hadd egyen...

Hogyha forró, jobb, ha nem én könnyezem!

 

2019. augusztus 23.

Tejfölös kenyér

 

Tejfölös a kedvem, ha a cigány húzza...

Ja, nem így van, kérem, hiszen úgyis unja!

De ha a kenyérbe dagasztod, úgy látom,

az állaga jobb lesz, mint egy selymes álom.

 

Megéri karácsonyt, addig ki se szárad,

– ha szentestén sütöd, s nem tátod a szádat!

Lágy a bele, forró, a haja meg roppan,

örül az új vendég, ha éppen betoppan!

 

Lehet, hogy kevés lesz, ezért számolj többet!

A vendégszeretet kerékbe is törhet...

Süss vagy kettőt-hármat, hisz a tejföl bírja,

majd a költő tolla a többit leírja.

 

Lényeg ami lényeg, egy kis tejföl lágyít,

tovább marad frissen, és ez sokat számít!

Ezzel ha jóllaktok, bort kíván a zúza,

jöhet a cigány is, fületekbe húzza!

 

2019. június 8.

Lekváros Pista

 

Majszos-bajszos kisgyerek

jön felém az úton,

keze majdnem letörik,

nem rágódik múlton.

 

Óriási a kenyér,

jó sok lekvár rajta,

szeme csillog, hogy harap,

élvezettel falja.

 

Tudom nevét magam is:

ő Lekváros Pista,

s ha nem tudnám, akkor meg

fejemben a lista.

 

Fel van írva mindenik,

szép sorokban, rendre,

de csak ő az, amelyik

hajlamos a csendre.

 

Neki mondom e mesét,

mit az imént varrtam...

Hatvan évvel ezelőtt

magam is ezt faltam.

 

Így néztem ki, éppen így,

bajszos optimista...

Akkoriban én voltam

a Lekváros Pista!

 

2019. június 8.

Március

 

A március érdekes egy hónap.

Nem tudni, hogy hányadán állunk.

Megmozdul a bor, és kell egy jó csap,

máskülönben józanná válunk.

 

Aztán a Nap! Nem tudja, hol keljen!

Az órát is állítani kell...

Az alvásból jó pár percet elcsen,

s a gazdasszony a kertbe szökell.

 

Visszajön a fecske, gólya, daru,

előbújik sok ronda bogár!

Aszfaltra áll a pénzéhes zsaru,

meg sok csábos, mezté csapodár.

 

Nem tudom, hogy mit is eszek rajta...

Március a kedvenc hónapom!

Vagyok én is egy bolondos fajta?

Vagy csak jó, hogy nincs több hóhalom?

 

Szeretem, és ez a lényeg, kérem!

Vidámabb lett a reggeli szó!

Azért vagyok ilyen hamar ébren,

mert korán nyit a kis kávézó...

 

Meglepődtél, tudom, nincs kétségem,

tőlem talán többet vártál el...

De ha téged ér utol vénségem,

szívedre is e bolondság lel.

 

2019. március 23.