Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Amikor írok...
stapi• 2019. augusztus 30. 14:28
Amikor írok...
"Amikor verset ír az ember, nem írni volna jó."
(József Attila)
Mikor írok, remény él a szívemben.
Mikor írok, eszmél hitem is bennem.
Tűzbe borul, s lángol ez epedő szív,
kitágul a hamvas, kéken hajló ív.
Remény gördül sorban, mint a lombos fák,
görcsös szívem oldja a lehajló mák.
Minden sorom úgy él, mint egy kis virág,
illatozva szállnak esengő imák...
...Ha megírtam művem, elkerül a szó.
Félrelöki könyvem a bús utazó.
Jól szolgál a földön, asztalláb alatt.
Megbékélve fekszem e tudatban már,
nem hitetem lelkem, sosem leszek sztár!
Porrá leszek - én és ami itt maradt.
2019. augusztus 30.
stapi2019. augusztus 31. 09:38
@miriam: @Mikijozsa: Nagyon szépen köszönöm, hogy eljöttetek! :) (Azt hiszem, más is érezte ezt már.)
Mikijozsa2019. augusztus 31. 08:55
gratula ez jó lett
miriam2019. augusztus 30. 20:02
Milyen jól megírtad az érzést...
stapi2019. augusztus 30. 16:56
@Törölt tag: @955kondoros: Köszönöm szépen megtisztelő látogatásotokat!
@955kondoros: Igen, olvastam azt a versed. :)
955kondoros2019. augusztus 30. 16:17
"nem hitetem lelkem,"Igen-igen,egy helyen én imígy fogalmaztam: "Átlagemberek közé szürkültem."Üdvözlettel:András
Törölt tag2019. augusztus 30. 15:19
Törölt hozzászólás.