Amikor írok...

stapi•  2019. augusztus 30. 14:28

Amikor írok...

 

"Amikor verset ír az ember, nem írni volna jó."

(József Attila)

 

Mikor írok, remény él a szívemben.

Mikor írok, eszmél hitem is bennem.

Tűzbe borul, s lángol ez epedő szív,

kitágul a hamvas, kéken hajló ív.

 

Remény gördül sorban, mint a lombos fák,

görcsös szívem oldja a lehajló mák.

Minden sorom úgy él, mint egy kis virág,

illatozva szállnak esengő imák...

 

...Ha megírtam művem, elkerül a szó.

Félrelöki könyvem a bús utazó.

Jól szolgál a földön, asztalláb alatt.

 

Megbékélve fekszem e tudatban már,

nem hitetem lelkem, sosem leszek sztár!

Porrá leszek - én és ami itt maradt.

 

2019. augusztus 30.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

stapi2019. augusztus 31. 09:38

@miriam: @Mikijozsa: Nagyon szépen köszönöm, hogy eljöttetek! :) (Azt hiszem, más is érezte ezt már.)

Mikijozsa2019. augusztus 31. 08:55

gratula ez jó lett

miriam2019. augusztus 30. 20:02

Milyen jól megírtad az érzést...

stapi2019. augusztus 30. 16:56

@E.L.: @955kondoros: Köszönöm szépen megtisztelő látogatásotokat!

@955kondoros: Igen, olvastam azt a versed. :)

955kondoros2019. augusztus 30. 16:17

"nem hitetem lelkem,"Igen-igen,egy helyen én imígy fogalmaztam: "Átlagemberek közé szürkültem."Üdvözlettel:András

E.L.2019. augusztus 30. 15:19

...
Beletörődő, de bölcs is, azon kívül, hogy nagyon szép.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom