Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Akkor majd csendesül
stapi 2019. február 15. 19:00
Akkor majd csendesül
Lógó orral rovom utamat.
Nehéz az élet... Oly sok a teher!
Lázadozva kérdem Uramat:
Mért nekem jutnak, míg más csak hever?
Okosnak hiszem én önmagam,
de mégis, mégis elbánik velem
a feszesre merevült nyakam.
Számomra babér itt már nem terem.
De majd ha a lélek megtörik,
s a kín vájja ki megkövült agyam;
emelem fejem a szent szögig,
s hagyom ledőlni égbe vont falam -
Akkor majd szívemet átszövik,
s csendesül haragvó, öntelt szavam.
2019. február 15.
stapi2019. február 16. 17:16
@Törölt tag: Köszönöm, hogy elolvastad!
Törölt tag2019. február 16. 16:07
Törölt hozzászólás.
stapi2019. február 16. 12:07
@Mikijozsa: Köszönöm szépen, kedves Miklós!
Mikijozsa2019. február 16. 10:38
nagyon jó tetszett
stapi2019. február 16. 09:47
@kicsisara: @Kri01: Nagyon szépen köszönöm a látogatást és a hozzászólást!
@Kri01: Köszönöm szépen a jó tanácsot! :)
Kri012019. február 16. 07:43
Őszinte vers, ha adjatok egy tanácsot: Never give up and trust in God :) !
kicsisara2019. február 15. 21:07
Gyönyörű... attól függetlenül, hogy egyben nagyon szomorú is.