Várom

Várom,

Ahogy fáradt hajnal

Az üde reggelt

Várom,

Amint ezüstös

Alkony a hold fényét

Várom,

Miként tébolyult zaj

 A csendes nyugalmat

Várom,

Midőn vén idő

 Fürgén illanó perceit

Várom,

Mint emlékekkel teli utazó

 Áhítva várja kedves otthonát

Várom,

Ahogy éhes csecsemő várja

Anyja tejjel telített keblét

Várom,

Miként doboz - otthonában vacogó hontalan

A reszkető lelkéig hatoló meleg Napot

Várom,

Hogy csillagfényű két szemedben

Meglássam a harmat- gyönggyel átszőtt

Közös holnapot…