Sir az ég

Sir az ég.

Hullatja könnyeit a földre

Derüs nyárból, borús őszre

Még most is!

 

Sir az ég.

Dühöngve orditanak az angyalok

Felhők csattannak, szólnak a sikolyok

Itt a vég!

 

Sir az ég.

Orcája meg-megfénylik

S ezt a ragyogást az égiek igénylik

Óh, mily gyönyörüség!

 

Sir az ég.

E rút világot könnye széppé varázsolja

És a bünös mocskot mindenről lemossa

De mind hiába!

 

Sir az ég.

Áztat gyilkost, kegyetlent, gonoszt

De nem képes kiirtani csirájából az ősi koszt

Oly nehéz!

 

Sir az ég.

Árvák ajkát nedvesiti, lázas testüket lehüti

A sok, sok haldokló növényt feléleszti

Segitség!

 

Sir az ég.

Csendes némaságban koppannak már könnyei

Ködösek és tüzvörösek kisirt felhő szemei

Elfáradt rég…