emonye blogja

Tilts

Bűnös

Eszméket-

Jöjj el béke!

Szíts

Bennünk

Tüzeket

Jóság fénye!

Irts

Minden

Rosszat ki

Szeretet, élj!

Hints

Magot

A földbe

Ébredj holnap!

Nyiss

Ki lét

Kapukat

Engedj menni!

Higgy

Benne

Létezik-

Isten szólíts!

Mindenségben kevéske

Lyukban a kis egérke

Csepp az óceán mélyén

Porszem a Föld féltekén

Zivatarban a villám

Tenger ölén egy hullám

Versben újjászületés

Bánatban csöpp, nevetés

Mély hallgatásban a szó

Fűszeres ízben a só

Soraimban örökség

Voltomban egyszerűség

Lüktetés az erekben

 Cikk az egész kerekben

Isten kertjében virág

Romokból épült világ

Vagyok…

Ködkabátban, pókhálós

Emlékképem visszahajol

A gond nélküli gyerekkorba

Ahol az önfeledt játék

Volt az igazi ajándék

Tért és időt nem észleltünk

Kő- és homokvárakat építettünk

Apró testtel bukfenceztünk le a lejtőn

Magas fákról Isten gyümölcsét ettük

Áldásként az égből nekünk

Zengett a lágy angyali szólam

Éreztem gondot viselnek rólam…

Lebeg, csörren, álmos, átlátszó, vér, tor, karmol, pergamen, virraszt, húz

Gyötrődés

Sárgult pergamenre vért húz
Maszatolva ujjam
Álmos szemem előtt
Átlátszó lényed kontúrja lebeg
Szerelmünk romjain
Dögkeselyűk falatoznak
Tartanak tort
A néma idő ráncot karmol arcomra
Hiányod vérrel írt
Versem felett virraszt
Telefon csörren
Végre…!
De csak egy téves kapcsolás…

Megadott szavak: ajtó, sár, eső, falevél, kép, száraz, idő, út, kabát, tér

Ridegen érkező tavasz

Ajtaját nyitja már a virágos

Tavasz

Sárral borítja még a poros utat,

Ravasz…

Itt maradt száraz falevél, mint zörgő

Haraszt

Szél fújja a téren árván, de nem sóhajt

Panaszt…

Idilli kép nyomán őszidő

Maraszt

Meleg esőkabát jótékonyan hat, mint isteni

Malaszt…