Egyszerű kivánság

emonye•  2009. szeptember 4. 16:22


Édes vággyal telnek perceim

Duzzadnak ízlelő bimbóim

Mert már reggeltől kívánom a fánkot

Süssünk ebédre – meggyőzöm anyámot

 

Ám révedő pilláim mögött

Egy tál fánk csábi tón gőzölgött

Mert bizony mit ad Isten az, az áldott

Sokszor csak átkozott, hiába vádolt

 

Ajtó mögül kopogás hallik

A szomszéd lányka feje látszik

Büszkén tart kezébe valamit felém

Anyu küldte – halkan szól, tartja elém

 

Itt van már ábrándjaim tárgya

Mi nem más, egy fánkkal telt tálka

Ilyen egyszerű lenne csak kívánni

És nem is kell mást tenni csak kivárni?

 

Dacolunk, ha nem kapunk meg mindent

Nem látjuk szemünk előtt a kincset

A letisztult formát nem vesszük észre

Hogy, az egyszerű, az élet szépsége

 

Örömmámor, mámoros öröm

Megvilágosodásom köszönöm!

Fánkot majszolva elönt a boldogság

Nem kellett más, egy egyszerű kívánság.

 

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Törölt tag2009. szeptember 4. 17:57

Törölt hozzászólás.