Vívódás

embererika•  2015. október 8. 20:36

Szemhéjam mögé rejtőzött kék madarak
az álmaim, mik a semmibe szárnyalnak,
örökre rejtőztetve magam, hogy ne lásd
a lelkemig érő dermedt csendben a mád.

Mert hidd el én megértelek bár jól tudom,
szerelem mi elmegy melletted az úton
s kedvedért rejtem féltve őrzött álmaim,
szenvedélyből még fellángoló vágyaim.

S ölelni vágynálak a végtelenségig
a mindent feloldó ismeretlenségig,
hol nem léteznek az örökös korlátok
s nincsenek szavakból összefont korbácsok.

Hol a szívek dallama balzsamként lebben
és örökre elveszek  tekintetedben!

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

embererika2015. október 10. 12:53

@pepo: Köszönöm, hogy olvastál!

embererika2015. október 10. 12:52

@Törölt tag: :) Köszönöm látogatásod és jókívánságod!

embererika2015. október 10. 12:49

@Rozella: Köszönöm és örültem neked! :)

embererika2015. október 10. 12:48

@skary: háátigen! :)

embererika2015. október 10. 12:48

@Sea_Miller: Köszönöm Sea! :)

pepo2015. október 9. 20:23

Szemhéjam mögé rejtőzött kék madarak
az álmaim, mik a semmibe szárnyalnak, ....

Törölt tag2015. október 9. 14:36

Törölt hozzászólás.

Rozella2015. október 9. 07:05

"Mert hidd el én megértelek bár jól tudom,
szerelem mi elmegy melletted az úton"

Szép, szomorú hangulatú, pont ilyen őszi reggelekkel összecsengő...

skary2015. október 9. 06:19

eehááát :)

Törölt tag2015. október 8. 23:05

Törölt hozzászólás.