Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Az éjjel.... (cím nélkül)
embererika• 2017. január 31. 22:02
Az éjjel, tréfát űz velem
s a bolondos csend mond mesét,
míg a hajnal ki nem bontja,
bíborszín ruhája redőjét.
Lelkem titkon, enged a varázsnak.
Szívedre teszem szívemet
s a percek, porló homokká válnak
míg lopott időm, az éjben eltemet.
Ametist2017. február 4. 13:42
:) Benne van minden, amiért érdemes verset írni és olvasni!
Kicsikinga2017. február 4. 13:34
@embererika:
Nekem illik megköszönni az élményt, amit ez a szép vers adott, Erikám!
embererika2017. február 4. 13:18
@merleg66: Örülök ha így van :) köszönöm!
embererika2017. február 4. 13:17
@Kicsikinga: Köszönöm az olvasást! :)
embererika2017. február 4. 13:17
@Mikijozsa: Köszönöm! :)
embererika2017. február 4. 13:16
@skary: Ja-ja! Alváshiányos állapotba taszít! :)))))
embererika2017. február 4. 13:15
@estvanbalog:
Az édes álom,
végül pihegőn rebben.
Portalanítok. :)))
merleg662017. február 1. 21:26
Nagyon jó nyolcsoros! Nagyon tetszett!
Kicsikinga2017. február 1. 15:34
De szép!
Mikijozsa2017. február 1. 09:44
szép, dallamos
skary2017. február 1. 05:04
ilyenök ezök a zéjjelök
estvanbalog2017. február 1. 00:03
Remélem szíved még nem poros...remek ez a kis nyolcsoros...:)