Keveset

eklektika•  2019. július 8. 18:18

 

Keveset éltem én,

mint az őszi legyek,

csapdos lelkem az éj kövén.

 

Keveset s mint a halál -

lelkem borostásan áll

az ingó fa tövén,

és valahol egy lány

rózsákkal álmodik

az ágymély kusza

vonalainál,

 

és issza szerelme szavát,

kinek szerelme bejárja

Ausztráliát

és csöndesen a szurdok

mélyén megül,

 

és csak hegedül,

s a messzi magasban

a csillaghad zongorához ül,

és játszik valami töretlen

és hatalmas akaratban.

 

Felgyúl egy-egy ikra

a mélyen úszó halakban.

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

okeanus2019. július 8. 20:11

tetszett, gratulálok)))

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom