Szombati Félperces
Ma van ma
A férjem és én egyszer beültünk egy kávézóba inni egy csésze feketét.
Fiatal volt és jóképű, én pedig szerettem őt.Rajtam egy régi kabát volt, ami tönkretette az életemet. Úgy éreztem, hogy egy nagy senki vagyok benne. Utáltam azt a kabátot! Még csak meleg sem volt. Torz voltam és csúnya.A kávézó olcsó volt, a kávé pedig íztelen.Arról álmodtam, hogy egy nap milyen jó lenne elmenni egy elegáns étterembe és inni egy igazán jó kávét, én pedig csinos vagyok és szép.A férjem szeme csillogott, amikor rám nézett. Nagyon szeretett, tudom. Nem mondtam el neki, hogy mi járt a fejemben.Fiatalon halt meg és én itt maradtam. Egyedül.A halálát követő években több száz kávézóban ültem, ezer csésze kávét megittam és egy rakás divatos kabátot megvettem.De ő nem volt velem.Sokszor eszembe jut a pillanat, amikor belém hasított: ott, abban a lepukkant kávézóban, a pocsék fekete mellett megvolt mindenem és én észre sem vettem.(Elena Rog)Neten lelt csajozós dumák. (Nők ne olvassák)
Ellenálhatatlan férfi dumák
Úgy nézel ki, mint a harmadik barátnőm. Eddig 2 volt.Ne haragudj, meg tudnád mondani, hogy írják a telefonszámod?Ha hazakísérlek, megtartassz?A mai nap kulcsszava a láb. Menjünk fel hozzám és próbáljuk meg elválasztani!Felszedlek, mint rőzseszedő anyóka a kézigránátot.Elnézést, dugunk, vagy inkább kérjek bocsánatot?Többet keresek, mint amennyit el tudsz költeni!Szép cipők. Dugunk?Tetszik a tested, úgyhogy ha nem akarod, nem kell beszélgetnünk.Meghívhatlak egy italra, vagy inkább a pénzt kéred?Amerika
A második világháborúban Magyarország hadat üzent az USA-nak. Magyarország nagykövete bement a washingtoni külügyminisztériumba, majd átadta a hadüzenetet. Ezután a következő beszélgetés zajlott le:
USA Külügyminiszter: - Mi az Önök államformája?
Magyar nagykövet: - Királyság.
- És ki a királyuk?
- Nincs királyunk, hanem kormányzónk van.
- Ki a kormányzó?
- Vitéz Horthy Miklós tengernagy.
- És van Önöknek tengerük?
- Az nincs.
- Értem. Van az USA-val szemben területi követelésük?
- Nincs.
- Van valamilyen országgal szemben területi követelésük?
- Igen. Ausztriával, Csehszlovákiával, Romániával...
- Értem. És azokkal természetesen hadban is állnak?
- Nem, ők a szövetségeseink.
Tudjátok hogy nincs saját gondolatom. Netes ez is
TANÁR és PEDAGÓGUS közt óriási különbség van!
Egy fiatal férfi találkozik egy idős emberrel.
- Emlékszik még rám?
- Nem.
- Tanítványa voltam.
- Hogy van? Mivel foglalkozik?
- Én is tanár lettem.
- Úgy ítéli meg, hogy jó a munkájában?
- Az igazság az, hogy igen. Ön inspirált és szerettem volna önre hasonlítani.
Kíváncsi az idős úr, tudni szeretné, hogy mire emlékszik, amivel annyira inspirálta őt, hogy ő maga is tanár akart lenni. A fiatalember elmondja neki a következő történetet:
- Egy nap az egyik osztálytársam - aki a barátom is volt – bejött a terembe és megmutatott egy gyönyörű, új órát, amit a zsebében tartott. Nem tudtam ellenállni a kísértésnek, és elloptam tőle. Hamarosan rájött, hogy az óra eltűnt a zsebéből, és azonnal tájékoztatta a tanárt, aki azon az órán tanított minket. Ön volt az a tanár.
Az osztályhoz fordult és így szólt:
- Az egyik osztálytársatok óráját ellopták most, az óra alatt. Bárki is lopta el, kérem, azonnal adja vissza.
Annyira szégyelltem a megaláztatást az osztálytársaim előtt, nem mertem felfedni magam. Ezután ön becsukta az ajtót, és azt mondta, hogy álljon fel mindenki, és hogy ön végig fogja nézni mindannyiunk zsebét. De szabott egy feltételt is. Mindannyiunknak csukva kellett tartani a szemünket, hogy ne láthassuk a tettest. Így is történt. Amikor odaért hozzám, a zsebemben megtalálta az órát, és elvette. Utána folytatta a keresést a többiek zsebében is, és amikor végzett, azt mondta:
- Most kinyithatjátok a szemeteket. Előkerült az óra!
Soha nem említette a nevem az osztály előtt, és soha nem említette az esetet még négyszemközt sem. Arra számítottam, hogy majd kinéz engem innen és elítél, de nem így lett. Azon a napon örökre megmentette a méltóságomat. Az a nap volt egész életem legszégyenteljesebb napja, és ön a maga módján egy nagyon emlékezetes leckét adott nekem. Most már emlékszik az esetre, tanár úr?
- Igen, hallgatva Önt, minden eszembe jutott. De van valami, amire nem emlékszem, és ez maga, mert az én szemem is csukva volt, amikor kerestem!!!
net
A három kenyér rejtélye
Pista bácsi a péknél mindig három kenyeret vásárolt.A kíváncsi eladó egyszer megkérdezte tőle, hogykinek viszi azt a sok kenyeret.Hát az úgy van, hogy az egyik kenyeret magunknakveszem.A másikat kölcsönadjuk.A harmadikkal pedig adósságot törlesztünk - hangzott a válasz.Hogyhogy? - kérdezte csodálkozva az eladó.Hát úgy, hogy az egyik kenyeret a feleségem és énfogyasztjuk el. Ez a miénk.A másik kenyeret gyerekeinknek adjuk. Ez a kölcsönadás.A harmadik kenyeret öreg szüleink kapják. Ezzelvelük szembeni adósságunkat törlesztjük.Hát ennyi az egész! - válaszolta mosolyogva Pistabácsi.